Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

„Minden alkalommal zsúfolt nézőtér előtt vetítették" a filmet és bár 5 ezer ember nézte végig, az mégis megbukott, mert —• mint a helyi sajtó írta: — „rendkívül csalódást és tömérdek bosszúságot hozott". „Nincs bennük korhűség. . . nem találjuk meg benne a történelmi levegőt — írta az Egri Újság őszinte hangú kritikusa —. Eger ostroma. . . kapkodás, zűrzavar, amelyből a magyarok halált megvető vitézsége ki nem tűnik. Cecey Éva, amikor Bornemissza Gergellyel házasságot köt, nem halálosan szerelmes leányzó, hanem holmi XX. századbeli szubrett. És így tovább. . . Az Egri csillagok filmjét így kár volt megcsinálni. . . A nagy álmodó pedig ott a Bebek bástyán, ha látná ezt a paródiaszerű filmet, megfordulna a sírjában!" A harmadfél millió korona költséggel készült film azonban nemcsak Egerben bukott meg, de országszerte is, úgy hogy a rendezője, Fejős Pál, aki el sem tudott számolni a költségekkel, mindent maga mögött hagyva, eltávozott Magyarországról. Később azonban külföldön világhírt szerzett magának és a magyar névnek. Igen érdekesen alakult a II. világháború évei alatt vetítésre került filmek nemzetiségcsoportonkénti összetétele. Az utolsó békeévben, 1938-ban,majd pedig 1942-ben és 1943-ban az Uránia mozi műsorára tűzött darabokat tettük vizsgálat tárgyává. Az 1920-as évek elején a Széchenyi utcai Urániában vetített filmek között még feltűnően sok volt a dán (Nordisk Film Companie) az amerikai, a német és a francia mellett. 1927-re azonban már az amerikai film uralkodott el döntően a műsorban. Természetesen a lassan-lassan megindult magyar filmgyártás darabjai is eljutottak több-kevesebb idő múltán Egerbe. így 1938-ban 161, 1942-ben 131, 1943-ban pedig 138 film került a közönség elé. Ez a három esztendő átlagában 143 egész estét betöltő filmet jelentett, azaz öt nap alatt két új műsor került vetítésre. Az 1938-ban bemutatott filmek elsöprő többségben: 40,4 %-ban amerikaiak voltak. A magyar darabok 27,3 %-ot, a franciák pedig 13,6 %-ot tettek ki. Ugyanekkor német film még csupán 10,5 %-ban került az egri publikum elé, olasz pedig éppen alig (2 darab, 1,2 %). 1942-ben az amerikai filmalkotások száma már némileg csökkent (28,2 %), de mérsékelten megszaporodtak a műsorra tűzött német és olasz filmek: az előbbi 17,7 az utóbbi pedig 7,6 %-ra. Ugyanakkor a magyar darabok gyarapodása még csak mérsékelt volt, de így is elérte már a 30,5 %-ot. 1943-ban azután teljességgel — de egyben jellegzetes módon a politikaikatonai események vetületeként — átalakult a műsorra tűzött filmek összetétele. Ekkor a háború miatt már egyetlen USA-filmet sem mutattak be, viszont a műsoron 82 % erejéig eluralkodtak a magyar, német és olasz filmgyárak alkotásai. (Magyar: 43,5, német: 26,8 és olasz 11,6 %.) — A helyzet 1944-ben tovább torzult és tovább emelkedett a fasiszta országok filmtermékeinek a száma. — 1942—43-ban csupán 1—2 osztrák, svéd, dán, finn, svájci és bolgár filmet vetítettek az Urániában. A műsoron a mozivállalkozás merőben üzleti oldala tükröződött ós bizony gyakorta feledésbe merült az egri első mozielőadások nemes szelleme. Az ún. „slágerdarabok", a ,,kasszadarabok" biztosították a cég minél kedvezőbb év régi mérlegeredményét. A tárgyilagos igazsághoz tartozik viszont, hogy a vidéki moziknak nemigen adódott nagy válogatási lehetősége a budapesti filmköl85