Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

Érdekes a taggyűlésre vonatkozó megállapításuk is. Eszerint a szavazásnál az egyes tagok annyi szavazattal bírnak, ahány 1000 pengőből áll törzsbetétjük. A taggyűlésük pedig csak akkor határozatképes, ha azon legalább két tag van jelen, aki a törzstőke 50 %-ával rendelkezik. Eszerint csakis akkor lehetett határozatképes az új kft. közgyűlése, ha a törzstőke 58,6 %-ával rendelkező özvegy Nemethné is jelen volt. Az új vállalkozók részére a Belügyminisztérium 1944 júliusában adta meg a 15 évre szóló moziengedélyt. Ekkor azonban váratlan fordulat történt. Bejelentették a cégbíróságnak, hogy a kft. ,,mielőtt működését megkezdte volna —megszűnt". 1944. július 7-én már cégjogi alapon, mint közkereseti társaság alakult újjá a korábbi kft. A palota Filmszínház a felszabadulás előtt csupán 2 hónapon át működött és — mint majd látni fogjuk — csak 1945. szeptember 8-án nyitotta meg újból kapuit a közönség előtt. A két háború közötti egri moziműsor Mielőtt jellemeznénk e korszak egri filmműsorát, célszerűnek látszik, hogy röviden bemutassuk a Tanácsköztársaság leverése után a Horthy-korszak első moziprogram rendszabályait. (1921.) Az Uránia minden héten egy délelőtt folyamán ,,ifjúsági hazafias előadás"-okat tartott ,,a szigorúan vett üzemi önköltség megtérítése ellenében". Havonta két olyan „hazafias és nemzetnevelő film"-et vetítettek, (amelyet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium erre a célra a filmszínház rendelkezésére bocsátott. Minden vasárnap délelőtt 11 órakor, amikor az istentiszteletek már véget értek, a mozi ,,saját költségén hazafias irányú ismeretterjesztő ifjúsági és munkás ingyenes előadások"-at tartott. Ugyanekkor havonta 1—1 jótékony célra rendezett előadás is megrendezésre került. A „hazafias és nemzetnevelést" helyesebben az 1919-es Tanácsköztársaság utáni „átnevelést" célzó fentebbi moziműsorokon csakis olyan filmet vetítettek, amelyet előzőleg a ,,filmtanács" jóváhagyott és kijelölt erre a célra. (Egyébként az ún. Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságok csak 1924-ben hívták életre.) Mint kuriózumot megemlítem, hogy az első magyar filmhíradót, az ún. „Magyar Filmújság

,,-ot, amelyet a Magyar Filmiroda RT. készített, először 1924. július 30-án mutatták be az egri Urániában. ,,A fontosabb és a nagyközönséget érdeklő magyarországi eseményekről készült" riportfilm egri bemutatkozása meglehetősen gyatra volt, hiszen a népszövetségi főbiztos budapesti látogatásáról és gróf Bethlen István hódmezővásárhelyi beszédéről készült felvételek mellett olyan képsorok szerepeltek, mint pl. gróf Andrássy Gyula tereplovaglása, vagy Horthy Miklós látogatása a káposztásmegyeri lóversenyen. Ennek kapcsán emlékezzünk meg egy egri vonatkozású magyar film nagy kudarcáról. 1923 karácsony hetében Budapestet megelőzve az Uránia filmszínházban mutatták be Gárdonyi Géza halhatatlan regényének, az Egri csillagoknak első magyar filmfeldolgozását, Fejős Pál rendezésében. Ez volt az első magyar film, amelyhez kísérőzenét is készíttetett a rendező Angyal László zeneszerzővel. 84