Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

,,a városban egy második mozi is rentábilis volna. A Városi Színház átengedése a város érdekét is szolgálja". A négy új mozivállalkozóra több százezer pengős kemény feltételeket hárított a képviselőtestület: ,,. . . kötelesek a Városi Színháznak korszerű mozgókép-színházzá való átalakítása céljából a szükséges összes munkát saját költségükre elvégeztetni... A férőhelyek bővítése, illetve a székek számának szaporítását, esetleg a földszinti páholyok megszüntetésével. . . A jelenlegi nézőtér ülőhelyeinek a széksoroknak átrendezését. . . A legmodernebb budapesti bemutató mozi nívójú hangos berendezését. A színpadon hangszórók részére szolgáló kerekeken járó hangszórótorony építését. . . " Évi bérösszegnek a bruttó bevétel 3 %-át rendelte a közgyűlés. De ha ez nem érné el az évi 3000 pengőt, úgy a bér erre kerekítendő ki. A nyári több hónapos színi szezon tartamára át kellett engedniök az új mozisoknak az épületet a debreceni színtársulat számára. Sőt évi 4 előadás tiszta bevételét pedig a városi Szegénygondozó Hivatal javára kellett befizetniök. A négy vállalkozó miután 1944 tavaszán 15 évre szóló szerződést kötött a várossal, hozzákezdett a tekintélyes költséggel járó átépítéshez, korszerűsítéshez. A Palota Filmszínházat 1944. szeptember 12-én nyitották meg a Benedek ház című magyar filmmel. Az új egri moziban 557 néző részére biztosítottak kényelmes ülőhelyet, s a legkorszerűbb vetítő- és hangtechnikai berendezést (Western Electric) szereztek be. Eger moziellátottsága a Palota Filmszínház megnyitásával — beleértve természetesen a felszabadulás utáni néhány évet is — jelentékenyen megváltozott. Az Uránia 590 férőhelyével együtt, 1147 moziülőhely volt a 33 ezer lakosú városban. Ez 1 ezer lakosra 34,7 ülőhelyet jelentett, ami a vidéki városok országos átlaga (34) fölött állott. Eger mozitörténetében tehát mindenképpen nagy jelentőségű volt a Palota Filmszínház felállítása. 1944. július 7-én a négy vállalkozó bejelentette a törvényszéknek, mint cégbíróságnak a Palota Filmszínház korlátolt felelősségű társaság megalakítását és kérte a társas cégek jegyzékébe való felvételét. Megjegyzendő, hogy az egri vállalkozásban kezdetben szerepelt Rózsahegyi Mihály a társaságból kivált és a helyét özveg\^ Németh Jánosné, mint pénzestárs foglalta el. Az új cég tulajdonosai 290 ezer pengő törzstőkén a következőképpen osztoztak : Dudás Jenő magántisztviselő 40 000 pengő Monostori András művezető 40 000 pengő Nagy Imre 'magántisztviselő . . 40 000 pengő özv. Németh Jánosné korcsmáros özvegye 170 000 pengő A megkötött „társasági szerződés" alapján a tagok a törzsbetéten kívül ,,saját munkaerejüket is kötelesek a társaság rendelkezésére bocsátani". Az új kft. ügyvezetője Nagy Imre és özv. Németh Jánosné lett. A tagoknak a cégnél kifejtett munkájuk bérét fejenként a bruttóbevétel 1 %-ában állapították meg. A tiszta jövedelem elosztásának kulcsa a következő lett: Nagy—Dobos— Monostori 20—20 %, özvegy Némethné 40 %. Mivel a cégtulajdonosoknak új mozijuk képezte egyetlen jövedelmüket, ezért úgy határoztak, hogy az üzleti év végével elszámolt fenti részesedésük terhére „havonként készítendő nyers mérleg szerinti valószínű jövedelemnek megfelelő összeget, illetve annak reájuk eső részét a társaság pénztárából" részükre kiutalják. 83