Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

némafilmeket játszott, de később itt is bevezették a hangosfilmet. Ismerjük hangosfilm-technikai felszerelését is: egy Ernemann gépfej állott öntöttvas állványon, lámpaházzal, tükörlámpával, Meitner-féle fotocella adapterrel, erősítővel és anódpótlóval — 4 ezer pengő összértékben. Volt még egy állványos szinkronmotor, egy Meitner-féle főerősítő mellett egy kontroll hangszóró, s a színpadon egy Samson-féle dinamikus hangszóró. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a régi színházban 1912—1913-ban már működött mozi. Brandner Johanna a várossal kötött szerződésének lejárta után újabb öt esztendei (1935. március 15. — 1940. március 14-ig) bérletet nyert a Városi Színház épületére, s az Uránia korlátolt felelősségű társaság tagjaival létesített társulási viszony továbbra is érvényben maradt. Mielőtt azonban a szerződés meghosszabbítására sor került volna, egy városi vizsgálat súlyos visszásságokra derített fényt a Színház Mozgóban. Kiderült, hogy az Uránia tulajdonosai a bérlet első öt esztendeje alatt csupán 42 napon kb. 65 előadást tartottak! Például 1932-ben pusztán 3, 1933—34-ben pedig csak 4—4 nap rendeztek filmelőadást, csak éppen annyit, hogy engedélyokiratuk ne évüljön el. Amikor tehát a bérletnek az újabb öt évre való meghosszabbítására került sor, egy kiküldött bizottság javaslata nyomán — mivel ,,az előadások iparszerű g3^akorlására vonatkozó kikötés betartva nem lett" — évente minimálisan 24 előadásra kötelezték a bérlőt. Ugyanakkor viszont egy kedvezménnyel, a bevétel után fizetendő bérkulcst 8 %-ról 7-re mérsékelték. Az Uránia társaság azonban továbbra is önkényesen csak évi egynéhány előadást rendezett a Színház Mozgóban. 1939 februárjában a város polgármestere részére is betelt a pohár és Brandner Johanna ellen — aki ebben az időben már dr. Plósz Endréné lett — hatékony jogorvoslatért közvetlenül a Belügyminisztériumhoz folyamodott. ,,Több oldalról fordulnak hozzam állandó panaszokkal, hogy Eger megyei városban lévő mozgókép-színház műsorai nem elégítik ki a közönség igényeit, s igen sokszor. . . kevéssé élvezhető darabokat tart műsoron, s a közönség kénytelen azt nézni, mert mások mozgókép-színház nincs. Eger megyei városra pedig két mozgókép-színház üzembentartására van kiadva engedély. Az egyik az Uránia Mozgókép-színház Károly János és Társai kft. részére, a másik pedig dr. Plósz Endréné született Brandner Johanna budapesti lakos részére. . . Dr. Plósz Endréné. . . azonban társult Károly János és Társaival, előadást évenként csak egypárszor tart a Városi Színházban, éppen csak annyit, hogy engedélye meg ne szűnjék. Ennek a következménye azután az, hogy az Uránia. . . cég versenytárs nélkül maradt, a konkurens vállalkozónak valami csekély összeget fizet és a közönség meg van fosztva az eredményes verseny kifejlődésétől, s kénytelen olyan darabokat végignézni, amit az Uránia mozgóképszínház produkál, sokszor napokon keresztül ugyanazon darabokat. Ez az állapot a közönségre föltétlenül hátrányos, miért is mély tisztelettel kérem az utóbb dr. Plósz Endréné részére kiadott engedély ügyét méltóztassék felülbírálni, s olyan egyén részére kiadni, aki megfelelő tőkével rendelkezik s tényleg egy másik mozgószínházat fog városunkban létesíteni és üzemben tartani. A városnak 32 ezer lakosa van, s a második mozgókép-színház, ha az egészséges konkurenciát kifejleszti, föltétlenül életképes lesz. . ." A minisztérium úgy rendelkezett, hogy a rendőrség vidéki főkapitánysága útján az egri kapitányság ,,nyomatékosan figyelmeztesse" dr. Plósznét, hogy BO