Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

30 napon belül engedélyokiratában foglalt rendelkezések betartásával ,,moziüzemét indítsa meg, s azt jogkövetkezmények terhe mellett rendszeresen folytassa". Ezt a legfelsőbb rendelkezést azonban a végrehajtás során elfektették. Még november végén sem intézkedett a vidéki rendőrfőkapitányság! így hát a városi képviselő-testület 1939. november 25-i közgyűlése úgy határozott, hogy mivel Plószné Brandner Johanna ,,az előadásokat rendszeresen nem folytatja, s a folyó évben is mondössze 6 előadást tartott,. . . mozgókép üzemét önállóan nem is folytatja, hanem az egri Uránia Színházzal társas viszonyban folytatja,... felirattal fordul a m.kir. Belügyminisztériumhoz, hogy dr. Plósz Endrénétől a mozgóképüzemi engedélyt vonja meg, s azt az Egri Rokkantak és Hadiárvák Egyesületének adományozni szíveskedjék". A város kétségtelenül helyes és radikális lépésének az lett az eredménye, hogy végre decemberben a rendőrség egri kapitánysága is megkapta Plószné hathatós figyelmeztetésére a felsőbb utasítást. A Színház Mozgó botrányai ellenére dr. Plószné 1940-ben további 8 évre kérte már bérletbe a színház épületét a várostól. S ugyanaz a városi vezetőség, mely hónapokkal korábban még felháborodottan kérte Plószné moziengedélyének megvonását, mórt hajlandó volt 1940-től 1945-ig terjedő időre meghoszszabbítani a bérleti szerződést. A bérlettől azonban a budapesti moziengedélyes elállott, mivel a számvevőszék javaslatára az évi minimális bért 600 pengőben állapították meg és a legszigorúbban kötelezték az évi 24 előadás megtartására. De az Uránia mozgó tulajdonosai sem kaptak már a Plósznéval való társas viszony folytatásán, mivel részükre is igen kelletlenné vált üzleti ügyeiknek a városi hivatalos fórumokon, s a helyi sajtó hasábjain széltébenhosszában való tárgyalása és szellőztetése. Dr. Plószné engedélyokirata tartama alatt egy budapesti, s egy miskolci személynek havi 100—100 pengő ún. „részletezést" tartozott fizetni. A Belügyminisztérium — miután a moziengedély lemondás folytán megszűnt — az egri Uránia Mozgófénykép-színház kft. tagjait ,,önként vállalt ajánlatának megfelően mindaddig, míg Eger város területére való érvénnyel új mozgófényképszínházi engedély kiadására nem kerül", ún. ,,közérdekű szolgáltatás" címén dr. Plószné, s korábbi fenti társa részére havonta 100—-100 pengő megfizetésére kötelezte. E furcsa terheket az Uránia 1944 nyaráig viselte, amikor is a Városi Színházban megnyílt a város új mozija. Ez a tőkés gazdasági éltre rendkívül jellemző bérleti história mindkét fél részére igen gyümölcsözőnek bizonyult. Plószné minden munka és üzleti tevékenység nélkül viszonylag tekintélyes bérösszeghez jutott. Az Uránia kft. viszont ennek a szerződésnek a bravúrja révén — még ha a Színház Mozgóra természetesen rá is fizetett! —sikerült megtartani mozi-monopóliumát Egerben. így vall erről a tipikusan kapitalista üzletpolitikai lépésről az Uránia kft. egy jegyzőkönyve: . . . ,,a Brandner Johanna-féle jogosítványnak amúgy sincs effektív haszna a társaságra. . . A kft. az eddigi konkurencia nélkül folytathatja üzemét. . ." A Palota Filmszínház alapítása 1944. A világháború alatti mozi-konjunktúra Egerben is éreztette hatását. De ettől eltekintve, a lassan, de mégis csak fejlődő város lakossága részére elégtelennek bizonyult az egyetlen Uránia mozi. 81