Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

A műsoron két film szerepelt. Bevezetőként egy rövidfilmen Gigli egy áriát énekelt a Rigolettóból. Ezt követte ,,az est fénypontja", a Kertész Mihály rendezte monumentális amerikai hangosfilm: Noé bárkája. A bemutató után néhány napon át csak hangosfilm volt az Uránia műsorán. Ennek kapcsán mutatták be az első amerikai hangosfilmet — amely egyébként budapesten is előezir került vetítésre — Al Jolson főszereplésével Az éneklő bolondot. (Örökzöld slágere a Sonny boy.) A mozi később felváltva játszott néma és hangosfilmet. Rendkívül érdekes képet mutat az Uránia ,,első hangos félévé"-nek mérlege. 1930 második félévében összesen 88 film került vetítésre, s ezek közül már 46,6 % (41 darab) volt hangosfilm! Ez igen jó arány és kedvező színben tünteti fel a hangosfilm egri térhódítását. Az első félévben bemutatott 41 hangosfilm között, ebben az időben az egész világon uralkodó amerikai film volt túlsúlyban. Ebből 23-at mutattak be, ami a vetített hangosfilmek 56 %-át tette. Említésre méltó, hogy meglehetősen sok német hangosfilm került ebben az időszakban az egri közönség elé: 13 darab (48 %). A két francia film (5 %) mellett pedig már 1930 második félévében 3 magyar hangosfilmet is látott-hallott a közönség Egerben. ,,Az első százszázalékos magyarul beszélő hangosfilmet" Az orvos titkát,amelyet még Párizsban forgatott az amerikai Paramount 1930 decemberében tűzte műsorra az Uránia. A már Budapesten forgatott ,,első magyar éneklő, zenélő és beszélő filmet" pedig júliusban vetítették: Csak egy kislány van a világon, Eggerth Márta és Jávor Pál főszereplésével. A hangosfilm első félévében bemutatott harmadik magyar készítésű film a Nevető Budapest című volt. A mindenáron fenntartott Uránia mozi-monopólium 1930—1944. Az Uránia tulajdonosait 1929 utolján —amikor éppen a hangosfilm-vetítésre való átállás amúgy is jelentékeny tőkebefektetést igényelt, s a gazdasági élet is tragikus méreteket öltött pangásnak indult — igen kellemetlen hír érte. Konkurens jelent meg Egerben, Brander Johanna budapesti lakos személyében, aki ebben az időben moziengedélyt nyert a Belügyminisztériumtól az egri Városi Színházban felállítandó filmszínházra. Az új mozivállalkozó engedélyokirata birtokában a színház épületét kérte bérletbe a várostól. A képviselőtestület 1930. január 25-én teljesítette is kérését és 5 év tartamára (1930. március 15. — 1935. március 14-ig), a bruttóbevétel 10 %-ának ellenében bérbeadta részére a Városi Színházat filmelőadások céljaira. Fellebbezés folytán azonban a vármegyei törvényhatósági bizottság a bérösszeg alapját 8 %-ra csökkentette. Az új mozinyitás lehetősége természetszerűen igen kellemetlenül érintette az eddig monopolhelyzetben volt Uránia kft. tagjait. A társaság, hogy a könynyen veszélyessé válható konkurenciát elhárítsa, az új moziengedély „minél hasznosabb kihasználása céljából — mint egy okmányban vallják — Brandner Johannával társult a Városi Színházban tartandó mozgókép-színházi előadásokra". Ez a ,,társulás" alapjában azt jelentette, hogy Brandner Johanna budapesti lakos évi 4200 pengőért bérbeadta új mozivállalkozását, azaz csupán engedélyét az Urániának. Az új mozgó engedélyének „társas viszony" keretében való gyakorlásához a Belügyminisztérium is hozzájárult. A Színház Mozgó — ahogyan a Városi Színházban működött filmszínházat elnevezték — 1930. november 8-án tartotta első előadását. Kezdetben csak 79