Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35
A hangosfilm bevonul Egerbe 1930. 1918—22-ben Vogt, Engel és Mossolle német mérnökök már elvileg kidolgozták a hangosfilm ötletét („Triergon"), de a munkának az adott nagy lendületet, amikor Lee de Forest amerikai mérnök találmányát, a fotocellát állították a hangosfilm szolgálatába. A mai értelemben vett első hangosfilmet 1926-ban készítették és vetítették az Amerikai Egyesült Államokban. 1929-re elérte a hangosfilm felkeltette érdeklődés hazánkat is. Magyar művészek (Somlay Artúr, Bajor Gizi, Rajnai Gábor) és magyar rendező az amerikai Paramount cég részére ekkor forgatták Párizsban az első magyar nyelvű két hangosfilmet. De a hazai filmszakma is haladéktalanul megkezdte a gyártás előkészületeit. Es ekkor, mint derült égből a villám, 1929 májusában a hazai mozitulajdonosok érdekképviseleti szerve, a Magyar Mozgóképüzem engedélyesek Országos Egyesülete a legszigorúbban megtiltotta, hogy tagjai hangosfilmet mutassanak be mozijaikban. A hangosfilm frenetikus hatását azonban nem lehetett megállítani határozatokkal. Tíz hónappal a furcsa döntés után, 1929. november 19-én a budapesti Fórum moziban — Magyarországon először — bemutatták az első hangosfilmet, az amerikai gyártmányú Az éneklő bolondot. A jég megtört! A hangosfilmes mozik száma egyre szaporodni kezdett. Az egri Uránia mozi tulajdonosainak kétségtelen szakmai érdeme, hogy szinte hónapokon belül felmérték a lehetőségeket, s már 1930 februárjában Nagy Ferenc mozititkár bejelentette az Eger munkatársának, hogy áttérnek itt is a hangosfilmek bemutatására. Ez kétségtelenül jelentős anyagi befektetést igényelt a cégtől. A mozititkár úgy nyilatkozott, hogy ,,jó hangos géppel való berendezés 10000 pengőbe kerül. . . A hangosfilmek kölcsöndija pedig 20—30 %-kal drágább, mint a némafilmeké. . ." 1930. május 25-én az Eger c. lap már közölte a legújabb helyi szenzációt: ,,Pünkösd szombatján (július 7-én) megszólal az első hangosfilm Egerben. . .A hangosfilm fejlődése és térhódítása a vidéki mozikat is arra indítja, hogy áttérjenek ezeknek a filmeknek a forgatására. . . Hosszú tárgyalásokat kezdett a mozi vezetősége a külföldi gépgyárakkal, míg végre sikerült lekötnie egy teljesen megfelelő gépet, amit meg is vásároltak. . ." Ugyanekkor arról tájékoztatták az egri publikumot, hogy „csak mérsékelten emel a mozi..." Néhány nappal a hangosfilm egri bemutatkozása előtt az Uránia így magyarázta meg moziba járó közönségének az új találmányt: ,,A hirdetéseken azt látjuk, hogy „hangos és beszélő film". Ha egy film hangos, az még nem jelenti azt, hogy annak szereplői beszélnek is. A hangosfilm a képhez alkalmazkodó tökéletes, az eseményeket aláfestő kisérő zenét és a cselekményekben előforduló zörejt, zajt, esetleg egy-egy énekbetétet ad vissza, míg a beszélőfilm mindezeken kívül a szereplők beszédét is hozza. . . Az egri bemutató előadásban olyan műsor lesz, melyben mindezek együttesen érvényesülésre jutnak". Végre elérkezett 1930. július 7-e. ,,A modern technika ragyogó csodája, a hangosfilm szombaton vonult be Egerbe. Ütja diadalát volt, a város közönsége nagy érdeklődéssel szemlélte és hallgatta meg. . . Az előadás után elmondhatjuk, hogy a hangosfilm sikerrel debütált Egerben. . . Győzött a hangosfilm, főként azért, mert a szinkron zene a cselekmény minden mozzanatához tökéletesen idomul... Az előjelekből Ítélve az egri közönség teljes mertessél és szeretettel fogadta a hangosfilmet." 78
