Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35
A rendkívül agilis Damó, akinek sikerült végre Egerben meggyökereztetnie a filmet, a mozit, 1914. február első napjaiban feladta mind az Apolló mozi bérletét, mind az Egri Újságnál betöltött főszerkesztői állását, hogy mint filmrendező és a filmszakma egyik kimagasló személyisége folytassa pályafutását. Damó távozása után a mozi bezárta kapuit, s egészen 1918 nyaráig csukva volt. Talán csak egy-egy rövidebb időre sikerült Nagy György Mártonnak üresen álló filmszínházára bérlőt találnia. Egri gazdag iparosok mozivállalkozása: A Mozgókép Otthon és az Uránia 11912—1 A Dobó téri Uránia mozgó egyre növekvő forgalma, s így bevétele válósággal ingerelte a heverő tőkét a hasonló újszerű üzleti vállalkozásra. Csupán egy évvel a patakparti Uránia megnyitása után már felröppent a helyi sajtóban a hír: ,,Űj mozgóképszínház Egerben". Az Egri Keresztény Iparoskör öt tekintélyes és tőkeerős tagja, a kör dísztermében — a mai Dobó tér 9. szám alatti épületben, az ún. Panakoszta-házbeli Városi Zeneiskola első emeleti előadóhelyiségében — 1912. november 10-én, azaz 9 nappal a később ismertetendő Színház Mozi megnyitása után újabb mozgófényképszínházzal lepte meg a város filmkedvelő közönségét. A Mozgókép Otthon, ahogy az új mozit nevezték, társas cég volt. A ,,Mozgókép Otthon Iparvállalat tulajdonosai élén az Egri Keresztény Iparoskör állott. Ez a testület rendelkezett a vállalkozás részére szóló iparengedéllyel. Az új filmszínház birtokosai Eger városnak e korban legtekintélyesebb iparosai közül kerültek ki: Balkay Béla pék-, Kalmár Gáspár cukrász, cukorkagyáros, Károly János gyertyaöntő és mézeskalácsos-, valamint Tóth Ágoston szappankészítő-mester. Az Eger című lap az új mozi megnyitása előtti napokban így írt: ,,A legújabb találmányok között egyetlen egy sincs, amely olyan rövid idő alatt és olyan óriási hódítást tett volna, mint a mozgókép. Nincs a világnak művelt városa, ahol állandó közönsége nem volna a mozinak, vagy kinónak. . . a mozgófénykép olyan tényezője a kidtúrának, mellyel semmi más tényező nem vetekedhet". A Mozgókép Otthon feladatát az újság ,,a kellemes szórakoztató esték" nyújtásán túl abban látta, hogy az új vállalkozás ,,meg akarja jelölni a mozinak, ennek a kidturális szempontból ma már igen nagy fontosságú intézménynek a helyes irányú működését". ^I7^Q\ a megjegyzéssel az újság erkölcsi szempontból bizonyos mértékig a Fodor-Damó-féle konkurens mozi elé helyezte. Az 1912. november 10-i nyitó előadására ,,teljesen megtöltötte a közönség az új mozit, amelyben kb. 200 ülőhely volt. Ennek a Mozgókép Otthonnak — amely végsősoron a mai Vörös Csillag mozi jogelődje volt — a bemutatkozó műsorán egy 1200 m-es dráma szerepelt: Az eltévelyedett testvérpár. Ezt két humoros és még két ismeretterjesztő rövidfilm követte. A mozgóban öt ülőhelykategóriát alakítottak ki. Az első -(1—6 sor), a második (7—10 sor) és a harmadik (11—14 sor) hely mögött alakították ki a fenntartott helyet, sőt még négyszemélyes páholyokat is helyeztek el a nézőtéren. A kulturáltságot jelzi, hogy ruhatárról is gondoskodtak. — A híradások szerint szombaton két, vasár- és ünnepnapokon pedig három előadást — az első kettőt mérsékelt helyárakkal — tartottak. 51
