Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35
A némafilmek vetítése alatti szokásos zenéről Oinda néni szakadatlan zongorajátéka gondoskodott. A közönség jegyeit pedig három jegyszedőnő kezelte és vezette a tapasztalatlanabb közönséget a helyére. „A gép olyan finom kivitelű, hogy ilyen tiszta képeket, aminőket bemutattak, valóban igen ritkán volt alkalmunk látni Égerben" — írta az egyik helyi lap. Ennek kapcsán külön ki kell emelni a Mozgókép Otthon első gépészének a személyét. Lakatos Sándor, az akkor fiatal villanyszerelő vállalkozott erre az új mesterségre, amelyet azután annyira megszeretett, hogy országosan párját ritkító ,,teljesítményé vei" 45 éven át állott ugyanannak a mozinak a vetítőgépe mellett. Csak 1957-ben vonult nyugdíjba, mint a Vörös Csillag mozi gépésze. Az egri iparosmesterek vállalkozása oly mértékben váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket, hogy három hónap múltán megvásárolták a Széchenyi utca 14. szám alatti ún. Hartl-féle házat, hogy ott egy, a kor színvonalán álló mozit építsenek. Az egri iparosok mozivállalkozásának gazdasági erejét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egri ingatlanért 118 000 koronát tudtak fizetni. Az Eger című lap 1913. február 26-án így kommentálta a hírt: „Egy teljesen modern, mindenféle egészségügyi, szépészeti és közbiztonsági követelményeknek megfelelő mozgóképszínházat létesítenek ebben az épületben. . . szelleme kezesség lesz arra, hogy a moziház nem lesz egyúttal az erkölcsi irányzatnak meg rontó ja..." A Budapesten készült terveket 1913. április 4-én hagyta jóvá a városi tanács, amit hamarosan az építkezés megindulása követett. A Széchenyi- és a Kaszinó (ma: Sándor Imre) utcák szögletén lévő ingatlan épületekkel szegélyezett udvarán, a mai Vörös Csillag mozi helyén épült meg a város új mozija, kevés eltéréssel olyan kialakításban, amint azt egészen az utóbbi évekig láttuk. A nézőtér földszintjén 21 sorban, két oszlopban 378 zsöllyét helyeztek el, amelyek mögött 12 páholyt alakítottak ki 64 székkel. Az emeleti erkélyen lépcsőzetesen emelkedőén 102 zsöllye, előtte pedig 8 páholyban 46 szék kapott helyet. így azután az új, korszerűen berendezett moziban 590 néző részére biztosítottak helyet. Ezzel az igen jelentékeny építkezéssel az egri iparosmesterek mozija e korszakban országos vidéki viszonylatban is a legjobbak közé lépett. A budapesti Uránia tudományos színházzal kötött szerződés alapján darabjainak előadási jogát is megszerezte. Ennek folytán a Dobó téri Fodor—Damó-féle mozi a nevét elvesztette, hogy az új mozgó vegye fel az URÁNIA nevet és azt 37 éven át, 1950-ig viselje. Az Uránia — a mai Vörös Csillag mozi előde — zsúfolt nézőtér előtt, 1913. augusztus 23-án vetítette a bemutató előadást. A mozi ünnepélyes műsorra] látta vendégül első közönségét. Az országos hírű Egri Polgári Dalkör énekszámaival tarkított programban Károly János, a mozi egyik tulajdonosa és az egri Keresztény Iparoskör elnöke rövid bevezető ismertető előadása után stílszerűen egy Uránia-darabot vetítettek: A mozi címűt, dr. Hevesi Sándor és Vajda Ernő 150 szines állóképpel tarkított, számos rövid filmből álló összeállítását. A vérbeli filmműsorra csak a következő napon került sor. A korszak egyik legnagyobb férfi filmszínésze: Valdemar Psilander főszereplésével, Szökés a felhőkön át, a budapesti mozikkal egy időben került az egri publikum elé. Alig egy esztendei működés után, 1914 nyarán tovább tökéletesedett az Uránia, mely közben — a helyi sajtó tájékoztatása szerint — „az egri közönség kedves találkozóhelye" lett. A mai nagyságúra bővítették az előcsarnokát, do52
