Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

már ezt olvassuk az Egri Újságban az Urániáról: „Az elmúlt év alatt a közönség hatalmas pártfogásba vette, annyira, hogy majd minden előadás alatt kicsinynek bizonyult az 500 személyre berendezett nézőtér". De minden siker ellenére sem kockáztatták meg a tulajdonosok, hogy a nyári színházi szezon alatt is folytassák műsorukat. így hát amíg egy hónapig a színtársulat a városi színházban játszott, addig általában zárva volt az Uránia — s csupán egy-egy alkalommal szakították meg a nyári moziszünetet, hogy egy-egy sikeres filmmel fenntartsák törzsközönségükkel a kapcsolatot. A színészek október eleji távozása után kezdó'dött meg az un. „nagy szezon. . . zsúfolásig telt házakkal". Az első esztendő eredményes üzletmenete arra birta a tulajdonosokat, hogy az Uránia mozi „tetemes kibővítésével" foglalkozzanak. Egy jónevű budapesti mérnök el is készítette az új, jelentékenyen nagyobb mozi tervét, melynek befogadóképességét 1200 főre kívánták emehii. ,,Díszben, építkezési művészetben . . . jóval felül fogja haladni" a Városi Színházat is. Ezt részben jelentékeny bővítéssel, részben pedig egy „hatalmas erkély" kialakításával óhajtották elérni. ,,A moziépület kívülről egy budapesti háromemeletes ház magasságának fog megfelelni." Alkalmi színház-, kabaré- és zenekari előadások céljára pedig „hatalmas színpad" is szerepelt a tervezetben. Ennek az érdekes fejlesztési elgondolásnak azonban egy nagy hibája volt: a jelentékeny bővítésre nem állott a Dobó téri Fodor-ház telkén kellő nagyságú terület rendelkezésre. Azt csakis és kizárólag a mozi előtti pataklefedésre való ráépítés formájában szerezhették meg. Eger város 1912. évi július 24-i rendkívüli közgyűlése azonban dr. Fodor lászló ezen kérelmét „közbiztonsági okból" elutasította, — s így minden maradt a régiben. Az Uránia sikere felébresztette a befektetés nélkül heverő tőke érdeklődését a mozi, mint üzleti vállalkozás iránt. így ezután az Uránia egyeduralma nem tartott sokáig. 1912. novemberében két újabb mozi is megkezdte a filmek vetítését. Az egyik, Militzer Gyula vállalkozása a Városi Színházban, a másik pedig az Uránia tőszomszédságában, a Keresztény Iparoskörben (a mai Városi Zeneiskola épületében). A Színház Mozi azonban kemény adminisztrációs küzdelemben már 1913-ra elnémult, de az egri gazdag iparosok Mozgókép Otthona egyenesen virágzásának indult. Ezekben az években azért még az Uránia sem panaszkodhatott, mert a törzsközönsége, a kispénzű emberek kitartottak még mellette és vasárnaponként — mint egy újsághírből tudjuk — >.nagy tömeg hullámzott" előadások előtt a mozinál. 1913. júniusának legelején dr. Fodor László ügyvéd eladta a Dobó téri nagy házát a mozival egyetemben Nagy György Márton mezőkövesdi lakosnak. Fodorné, aki már áprilisban bezárta moziját, júniusban lemondott moziengedélyéről. Az Urániát ekkor maga Damó Oszkár vette bérbe, akinek valahonnan sikerült vállalkozásához pénzestársat szereznie, s még azon nyomban a nyáron átalakították, csinosították a filmszínházat. Az Uránia körül azonban egyre jobban szorította a hurkot az egri iparosok mozivállalata: 1913. augusztusában megnyitották a Széchenyi utcán vásárolt nagy ingatlanukon épült, korszerű, s a város rangjához méltó mozgófénykép színházukat — a mai Vörös Csillag mozit. Mivel pedig ekkor nekik sikerült megszerezniük a budapesti Uránia tudományos színház ismeretterjesztő darabjainak egri előadási jogát, a Damó-féle vállalkozástól az Uránia név a Széchenyi utcai új mozi homlokzatára került. Damó Oszkár mozija ekkor vette fel az APOLLÓ nevet. 50