Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

Damó 1908 elején került Szegedről Egerbe. A nagy intelligenciájú, művelt, a szépirodalmat is művelő, haladó szellemű újságíró, Gárdonyi Géza fiatal barátja, tanúja volt azoknak a dugába dőlt első kezdeményezéseknek, amelyek a mozit Egerben is meg akarták honosítani. Damó korán felismerte a film hatalmas kulturális erejét, s a filmszakmában rejlő óriási lehetőségeket. Egy állandó mozi építéséhez sikerült is megnyernie az említett tőkéseket. A mozit Fodor ügyvéd Dobó téri (ma: 8. szám alatti) ingatlanán kívánták felépíteni. A meglehetősen nagy épületkomplexumnak hosszú nyugati szakasza azonban az Eger patak megközelíthetetlen mentén feküdt. Itt a földszinti helyiségeket ennek folytán nem lehetett néhány udvari bejáratú raktáron kívül jövedelmezően kihasználni. Ezért Fodor már 1908-ban akciót indított a városi képviselőtestület előtt, háza és a Dobó tér között húzódó patakszakasz lefedésére. x\z érdekes kezdeményezés sok vita után 1908-ban sikerrel járt, mivel a 11 ezer korona építési költség 1/4-ét Fodor magára vállalta. A város főtere is nyert ezáltal egy 770 m

2-nyi kihasználható területet. (A pataknak ezt a lefedését, amelyet annakidején csúfondárosan „egri Ponté Rialto"-YIRIÍ neveztek, csak a felszabadulás utáni években bontották le.) A lefedett patak mentén azután 1909 őszén Fodor egy sor üzlethelyiséget alakított ki házában. De ingatlana déli végében még kellően kihasználatlanul maradt egy „ócska raktár". (Említésre méltó, hogy ebben a félreeső helyiségben tartotta 1908 őszén az egri szocialista munkásság rendszeresen összejöveteleit, mielőtt megépült a Diófakút utcai Munkásotthon.) Ennek a helyén alakították ki azután a városnak kizárólag mozi céljait szolgáló első épületet. (Ma a helyén részben lakás, részben pedig MÉK-irodák helyezkednek el.) A mozi homlokzata a Dobó térre tekintett és az akkor lefedett patakon át, a minorita rendház (ma: kisipari szövetkezeti székház) felől volt megközelíthető. Mindenképpen tehát alkalmas, jó helyen, a város központjában helyezkedett el. A mozi bejárati homlokzata ma is jól felismerhető, különlegesen felmagasított attika-faláról. Sokan a Damó-féle kezdeményezést Egerben joggal, mint „jelentékeny kultúreseményt" emlegették. Az ultrakonzervatív Eger újság azonban 1911. július 1-én mégis mérgesen fakadt ki és vitatta a mozinak valóban kulturális tényező voltát: „Egy szórakozóhellyel tehát több lesz Egerben. Ez eddig rendben van. De miért kell azt a helyi lapnak (ti. a haladó szellemű Egri Újságnak, S. I.) úgy feltüntetni, hogy ezáltal ,,Egy értékes kultúrintézménnyel lesz gazdagabb a város?". Vagy nálunk már a „mozi" is „kultúrintézmény" -nek számítí" Az építkezés 1911 tavaszán és kora nyarán rendületlen erővel folyt, hogy a végén egy, a korra jellemző mozija legyen a városnak. „A színház a technika minden vívmányát föl fogja használni... — tájékoztatta az Egri Újság a közönséget—költséget nem kiméivé úgy rendezik be a színházat, hogy az maga is kényelmes és kedves szórakozóhelye legyen az egri közönségnek." Milyen is volt hát a korabeli részletes leírások tükrében az Uránia, mely nevét azért kapta, mert a cégtulajdonos szerződéses viszonyba lépett a budapesti Uránia tudományos színházzal, darabjainak kizárólagos egri előadására? A mozi Dobó téri bejárati homlokzatán nagy üvegtáblán állott a név: URÁNIA. A nézőtér előtti előcsarnokból nyílott a pénztár és a ruhatár. A nézőtér ,,modern kék alapozású festéssel készült" s a falakat „élővirág díszítés" borította. Az épület padlózatát terazzó burkolattal rakták ki. Az ülőhelyeket 45