Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

bordóvörös plüssel kárpitozták. ,,A színház kényes ízléssel, fénnyel, pompával van berendezve és kényelmesen elfér benne 450 ember" —olvassuk az Egri "Újságban. Később, egy rendőrségi irat 500 főnyi befogadóképességről beszél — tehát kétségtelenül ezt a számot kell hitelesnek elfogadnunk. Az új mozinak a francia Oaumont cég budapesti képviselete szállította a ,,projektogr aph" -ot, azaz a vetítőberendezést, amely a maga korában a híradások szerint ,,a legkitűnőbb rendszerű gép a világon". „A vetítőfal is új, eredeti. Általában kifeszített vászonra vetítenek, itt azonban a párizsi mozik példája nyomán gipsz-preparátumból készült hatalmas keretre feszítik, mi által a képek plasztikusabbakká, szebbekké válnak" Az Uránia mozi ünnepélyes megnyitására 1911. július 22-én került sor, ,,mely alkalomra zsúfolásig megtelt a tágas nézőtér". A közönség sorában a megyeszékhely korabeli "társadalmi előkelőségei közül igen sokan" foglaltak helyet. A mozi megnyitásának korabeli társadalmi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy azon Heves vármegye alispánja is megjelent. De Budapestről is érkeztek filmszakemberek: a két nagy francia filmgyárnak, a Gaumontnak és a Pathé Freresnek magyarországi képviselői. A nyitó film természetesen Uránia-darab volt. Balogh Pál munkája: Waterlootól Sedánig. „Izgatóan érdekes tudományosan összeállított mű",amely Napóleon diadalútját és serege sedáni pusztulását vitte nagy sikerrel az egri közönség elé. A filmet — mint az Uránia-daraboknál általában szokás volt — állóképekkel (diapozitív) vegyesen vetítették. A megnyitó előadás során a némafilm magyarázó szövegét Damó Oszkár, az Uránia mozi igazgatója olvasta fel. Ne tartsuk furcsának, hogy egy mozi éppen megnyitó előadásán ilyen jellegű műsorral lépett a közönség elé, mivel — a Damó-Fodor-féle mozi a budapesti Uránia tudományos színházzal kötött szerződés révén megszerezte a társaság ismeretterjesztő darabjainak egri kizárólagos vetítési jogát, s ezen az alapon nyerte elnevezését is — erkölcsi kötelezettsége volt, hogy ne valamely idegen játékfilmet, de eredeti Uránia-darabot mutasson be az egri publikumnak. De ez az előadás egy kissé jelkép is volt, mert a mozi a ,,Damó-korszak" alatt mindenkor súlyt helyezett az igényes ismeretterjesztő filmek rendszeres vetítésére. A mozi bemutatkozó előadása a korabeli sajtótudósítások szerint jól sikerült: ,,Az első előadás közönsége megelégedéssel távozott az Urániából. . . a vetített képek tisztasága is minden kívánalmat kielégített. A gépek jól működtek, a helyiség berendezése csinos, ízléses. . . Kedvenc tartózkodóhelye lesz közönségünknek az Uránia" — ismerte el a napokkal korábban a mozival szemben még tamáskodó, maradi Eger című lap riportere. És megszületett az első humoros-ironikus hangvételű vers is az egri moziról, ha nem is volt költői mércével mérten túl jó. Szerzője a Maitre Jacques álnév mögé rejtőzött. MOZI Oh hát többé nem puszta ábránd, Amelyhez mint csaló álom kever, Már nem mesék homályában hever, S szivem három fertály ütemben ver, Beszél ím e fény fényesen: Kulturvárossá lesz Eger. Az igaz, nem kerül legfőbb kegyelem Folytán ide majd az új egyetem, 47