Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

várt, hogy a pénteki napokon különböző vallásos tárgyú filmeket tűztek a műsorra. — A helyárak 20 fillér és 1 korona között váltakoztak. Az 1908. október 10-i megnyitó előadáson 7 film szerepelt, melyek közül azonban egyetlenegy volt játékfilm, a többi híradószerű aktualitás (a spanyol király budapesti bevonulása, a konstantinápolyi óriási tűzvész), vagy érdekes kuriozitások, utazások (medvevadászat Oroszországban, egy japán tengeri utazás, kutyák a hadsereg szolgálatában, a rostocki állatsereglet). A filmek vetítése alatt az egri háziezred zenekara muzsikált. A némafilmeknek ez a sajátságos kísérője hangulatilag iparkodott aláfesteni a képsorok eseményeit. Például a szerelmi történeteket Schumann Almodozás-ával, az oroszországi vadászatot pedig tipikus orosz zeneszámokkal „hangosította" a katonazenekar. Bauer Hermann azonban mozijának már első két heti játékideje alatt rádöbbent vállalkozása problémáira, rájött a moziszakma adott viszonyok közötti nehézségeire. A Lifka-féle Bioskop több hónapos nyári programja ,,kissé kimerítette" — mint a sajtó írta — az egri közönséget. A város lakosságának még mindig jelentékeny százalékát kitevő parasztság a napi kemény munka után még nem kívánta a rendszeres moziba járást, az iparos-, kereskedő- és értelmiségi családok pedig elmerülve a vidéki kisváros sekélyes társadalmi életébe, a rendszeres mozilátogatást még mellőzték. Akik pedig mégis elmentek egy-egy mozielőadást megnézni, azok megoszlottak a két konkurens vállalat között. Az 1908. évi őszi egri moziválságon az élelmes Bauer cég egy 40 napos körúttal kivánt segíteni. Ennek a vándormozizásnak a során bejárta az egri Olympia Felső-Magyarország keleti részének nagyobb városait, amelyeket „nyári állomáshelyül szándékozott a jövőre nézve megnyerni magának", arra az időre, ameddig a színtársulatok játszottak Egerben. Bauer Hermann Olympia mozija nem tudta kikerülni oly sok sorstársa szomorú sorsát — Márton kaszinóbeli mozijával együtt — 1909-ben kénytelen volt becsukni kapuit. Az úttörő vállalkozásnak azonban dicséretére válik, hogy még „munkásgimnáziumi előadások"-kai is kísérletezett ,,a legszegényebb néposztály számára". ,,A népies hangon tartott előadások" és az azt kiegészítő filmvetítéseknek az volt a célja, „hogy a szellemileg leginkább elhanyagolt néposztályt is szórakoztassa, tanítsa". Mint a sajtó közölte: az egri „középiskolák igazgatói is a színház (azaz a mozi, S. I ) tudományos céljait pártfogásba vették", de nem tudták egyensúlyba hozni a vállalkozó súlyos deficitet mutató gazdasági mérlegét. Az Uránia, a későbbi Apolló mozi históriája 1911—1914 Több állandó mozi vállalkozás futott tehát zátonyra, míg végre 1911-ben testet öltött Eger mozitörténetében az első valóban jelentékeny: az Uránia. Mint a tőkés világban, általában a filmszakmában is ország- és világszerte két erő kapcsolódott össze egy-egy üzleti vállalkozásban. Az Urániához a tőkét dr. Fodor László ügyvéd felesége biztosította. Dr. Fodor a legtöbb adót fizető polgárok listáján igen előkelő helyet foglalt el. A szellemi tudást, a szakmai összeköttetést pedig Damó Oszkár, az Egri Újság főszerkesztője nyújtotta. 45