Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

4. Élőképes levelezőlap. (A francia leleményesség példaképe.) 5. A rejtélyes halott. (Humoros látványosság.) 6. Hajsza az olcsó árúért. (Humoros.) 7. Otelló, a világirodalom remeke." A „Márton-féle Elektro Bioskop" későbbi műsorán általában 8—10 rövidfilmet vetítettek. Az egri első állandó mozi — amelyben kb. 300 néző részére volt ülőhely — nem volt hosszú életű. A vendéglátóipari vállalkozás mellett csak melléküzemként működött és konkurens társával egyetemben 1909-ben megszűnt. (Említésre méltó azonban hogy 50 esztendő múltán, Márton Béla Elektro Bioskopja helyén ismét mozi nyílt, a szakszervezeti Kultúrotthon Mozi.) Igen komoly kezdeményezésnek indult Bauer Hermán Széchenyi utcai gazdag kereskedő Olympia mozija, amely a színügyi bizottsággal való megállapodás alapján a Városi Színházban működött. Nagy reményeket fűzött a helyi sajtó is a Bauer-cég kezdeményezéséhez: ,,Midőn egri vállalkozók megalapították az Olympiát, ezt a minden ízében nagyvárosias, óriási rezsivel dolgozó vállalatot nem néhány hóra, vagy évre tervezték, hanem azt akarták, hogy állandóan szolgálja Eger közönségének szellemi szükségletét" — írta az Egri Újság. A lap 1908. szeptember 17-i számában megjelent „Állandó mozi Egerben" c. írásában érdekesen igazolta a mozi felállításának szükségességét, feltárva a megyeszékhely századeleji meglehetősen lehangoló, sivár kulturális életét: „Végre akadt egy egri vállalkozó, aki megszabadít ja a közönséget a téli unalomtól. Egerben állandó mozgókép vállalat létesült, amely a színházban fogja tartani előadását. Egerben, kivéve a farsangot és a rövid színi évadot, nincs a közönségnek szórakozása. Itt minden szórakozási tudomány kimerül a mások üres végigcsodálásában, a vendéglők borszagú, a kávéházak füstös levegőjű pletykáiban, kvaterkázásokban, néha-néha adódó vándortársulat émelygős, legtöbbször nívón aluli előadásaiban. Azonkívül nem volt vállalkozási szellem, amely a közönség szórakozásairól gondoskodni mert volna. Pár hét óta időzik itt a Lifka Bioskop és azt tapasztaljuk, hogy a közönség szeretettel keresi föl ezt a mozgófényképes sátort, mert hiszen figyelmesen szolgálják szórakozó igényeit. És meglátszik, hogy Eger publikuma nem oly hálátlan, hogy ne pártolná azt. A Bauer H. cég azonban, amelyet művészeti jellegű kisebb vállalkozásairól kedvezően ösmer a közönség, téli időre is gondoskodni kíván a közönség szórakozásáról. Mozgófénykép vállalatot létesít, amely a legfrissebb mozgókép újdonságokat fogja bemutatni Eger publikumának. . . oly helyárakat szab meg, hogy azoknak jutányossága lehetővé teszi a társadalom minden rétegének mozilátogatását . . ." Az Olympia mozi megnyitására — csekély 10 nappal Márton Béla kaszinóbeli Elektro Bioskopja bemutatkozását követően — 1908. október 10-én került sor. „Azt hisszük, nem csalódunk — olvassuk az egyik lapban —, amikor azt írjuk, hogy szombattól az Olympia mozi megnyitásától kezdve elmúlik Eger társadalmáról az a nyomasztó zsibbadtság, amelyet a művészeti szórakozások hiánya teremt." Az Olympia a két minden napján játszott. Hétfőn és csütörtökön az Uránia ismeretterjesztő darabjait, a többi napokon pedig szórakoztató műsorral lépett a közönség elé — azzal a furcsa üzleti megszorítással, amelytől Egerben sikert 44