Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

Említésre méltó, hogy „saját villamos világítási telep"-pel volt felszerelve Lifka mozija. „Utolérhetetlen tökéletességű képeit — mint hirdette — és érdeklődést keltő pompás műsor"-kt hétköznap két, vasárnap és ünnepnap pedig négy előadásban tárta a publikum elé. A vetítés alatti zenét most a katonabanda mellett a híres-neves egri Balogh Gábor cigányzenekara szolgáltatta. Érdemes egy kissé részletesebben foglalkozni Lifka vándormozijának egri műsorával, mivel azt teljes egészében sikerült feltárnom. Gondosan megszervezett filmutánpótlással, filmcserével kétnaponként változtatta műsorát. Egyegy másfél órás előadásban általában 8 filmet vetítettek, de nem volt ritkaság a 10—11 filmből álló műsor sem. A program általában a némafilmek első évtizedének nívóján állott, s nem volt annál sem rosszabb, sem pedig jobb. A „sláger"-ek e korban Egerben is a bohózat, a „rendkívül nevettető", a „kacagtató" számok voltak. Ezek váltakoztak „érdekes látványosság"'-okkal, „fantasztikus jelenet"-ékkel, és nem utolsó sorban drámákkal. De láthattak a Bioskop vendégei érdekes ismeretterjesztő utazási filmeket, sőt már sportversenyekről, s egyéb érdekes eseményekről készült riportfilmeket is. Az utóbbin kezdve a sort, a Lifka-féle vándormozi révén voltak részesei az egriek az 1908. évi londoni olimpiai játékoknak, a párizsi nemzetközi „birokverseny"'-nek, a híres dieppe-i autó- és a liverpooli akadályversenyeknek. Több riportfilm adott számot a francia-marokkói háborúskodásról, s bemutatták a németek katonai készülődésének egyik „vívmány"-át: a Krupp cég díres gyorstüzelő ágyúját, vagy éppen a Róma nevű olasz páncélos hadi hajó vízre bocsátását. A Lumiére fivérek találmánya révén néhány krajcár ellenében részesei lettek már 1908. nyarán az egriek egy autókirándulásnak a francia Riviérán, látták Nápolyt és környékét, a svájci téli sportokat, a Buenos-Aires-i állatkert vadjait, vagy éppen Kínát és Kanadát. Hogy teljesebben felidézhessük az egri mozi 70 esztendővel ezelőtti kétségtelenül romantikus ,,őskor"-át, lássunk néhány jellemző film címét. Az erősen domináló burleszkek között találjuk: A pocakos úr csínye, Egy tucat tojás, A pórul járt feleség, Egy férj, aki mindenhol erős, csak otthon nem, Az erényes leányka című darabokat. Drámák voltak: A boszorkány csókja, Egy iparlovag, mint betörő, Stuart Mária, A szép leány és a szörnyeteg. Ebben az időben Lifka már „színezett filmek"-et is vetített vándormozijában egri vendégszereplése során. 1909-ben két vándormozi is megfordult Egerben, s már maga ez a tény is vitathatatlanul bizonyítja az egriek egyre növekvő érdeklődését a film, a mozi iránt. „Négyeséi és Winkler mozija": a Grand Elektro Bioskop két teljes hónapon át állott a vásártéren, március 30-tól június 30-ig. Ekkor már vasár- és ünnepnapokon 8 egyórás műsor pergett egymás után s a legdrágább 1 koronás helyárak mellett 70, 50 sőt már csekély 30 krajcárért is részesei lehettek a kíváncsi és szórakozásra vágyó egriek a celluloid szalag csodájának. Katonák és gyermekek féláron válthatták meg jegyeiket. A Grand Elektro Bioskop két okból marad emlékezetes az egri mozik történetében. Négyessi és Winkler vándormozija 1909. június 2—3-án vetítette Egerben az első magyar játékfilmet, Lehár Ferenc Víg özvegyének első filmváltozatát. De ugyancsak ebben a moziban mutatták be az első igazán hosszú filmet: ,,a kinematográphia remekét" — ahogyan propagálták — a 3500 méter hosszú 39