Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

másfélórás Pathé filmet, Ferdinánd Zeccanak, a francia filmgyártás úttörőjének alkotását: Krisztus kínszenvedését. De megjelent a Grand Elektro műsorában a „szenzációs művészfilm" is: aPhaedra. Nem hiányoztak természetesen a műsorból a krimik sem, mint pl. Path Corner, vagy éppen az angol Sherlock Holmes izgalmas detektívkalandjai. 1909 utolján Báthory Kálmán „mozgókép-specialista" próbálta szórakoztatni mozijával az amúgy is téli unatkozásra itélt polgárokat. Az előadások céljaira ő is a Városi Színházat vette bérbe, „örvendeznünk kellene — írta az Egri Újság — hogy van egy hely, ahol a zord és hosszú téli estéket eltölthetjük a szórakozásban amúgy is oly szegény városunkban." A „Pathé villamos mozgófénykép színház"-at Báthory ,,a legújabb mozgókép technika minden vívmányával felszerelte", miért is az ,,Előzetes jelentés" szerint ,,a legkényesebb igényeket is ki tudja elégíteni", „Saját villanytelepe" volt — egy 8 lóerős benzinmotorral, s egy dinamóval fejlesztette a szükséges áramot. „Egyenletes és teljes vibráció nélkül világos képeket" ígért. Az új vállalkozó adott a külsőre is: propaganda hatás céljából „a színházat kívülről pazar villanyfénnyel árasztotta el", azaz kivilágította. „Úgy halljuk — írta az Egri Újság —, hogy a mozgószínház egész télire nálunk marad, ami el is kél városunkban, mivel az ország minden 10—12 ezer lakosú városában van állandó mozgószinház, tehát pártoljuk mi is a mi mozgószínházunkat." A biztatásra szükség is volt, mert nagyon-nagyon rosszul ment az üzlet. December minden napján erősen ráfizetett a derék Báthory Kálmán egri vendégszereplésére. A mozivállalkozó deficitjéhez derekasan hozzájárult a városi színügyi bizottság is, amely bérbeadta részére a színházat. A napi 30 korona bérösszeg mellett még arra is kötelezték a „mozigép-specialistát", hogy a városi villanygyár áramát fogyassza 7 filléres egységáron, noha a mozi üzeméhez szükséges áramfejlesztő berendezése volt. Végül is a karácsonyi ünnepekkel sürgősen befejezte műsorát és szebb reményekkel távozott következő állomáshelyére. Pedig műsora nem volt a kor átlagos színvonal alatti. Néhány magyar darab mellett a francia Pathé, s az amerikai gyárak filmjeit forgatta. A magyar darabok között találjuk az Üstökös Jóska címűt, amely a budapesti operaház művészeinek a közreműködésével készült 600 méter hosszú film volt: „gyönyörűen színezett mesekép, magyar címekkel", azaz feliratokkal ellátva. A párizsi Odeon színház egyik művésznője alakította a Faust kisasszony főszerepét. Ezt a 600 méteres filmet Magyarországon csak Báthory mozija mutatta be ebben az időben. Mint filmtörténeti kuriózumot kell megemlítenünk, hogy az egri mozi vásznán ekkor jelent meg először a némafilmek elnyűhetetlen Buffalo Bilije a mindig-mindenütt győzedelmesen verekedő amerikai cowboy. Az Egerben megfordult vándormozik derekasan teljesítették ezekben a mozi-előidőkben a rájuk hárult feladatot. Megismertették és megszerettették az egri közönséggel — olcsó belépőjegyek mellett a szegényebbekkel is! — a filmet, a mozit. Ha az üldözéses, habostorta-csatás, vagy éppen sziruposan émelygős és idegborzoló daraboknak nem is volt értékük, de a műsor 8—10 filmje közül mindig akadt 2-—3 érdekesebb, a maga korában is kétségtelenül jó darab, amelynek nemes tartalma újszerű szórakozást, nem egy esetben ismeretterjesztést nyújtott a nézőknek. A bűvös celluloid szalagnak ezek a helyrőlhelyre vándorló népszerűsítői ugyanazt a szerepet töltötték be, mint a korábbi századok vándorszintársulatai.Lifka Bioskopja, Négyessi és Winkler Grand 40