Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

távoztak a kíváncsiskodók a bódéból, legalábbis eltitkolt könnyel szemükben, vagy vidám nevetéssel, amidőn a gróf szerencsétlen hitvesének szenvedéseire vagy a boszszúálló patikus csíntevéseire visszaemlékeztek. Elveszett gyermekek történeteit pergették ebben az időben a vándormozisok, minden percben abbahagyva az előadást, mert elszakadt a film, vagy kialudt a vetítéshez szükséges világítás. Megtörtént, hogy órák hosszat türelmesen ült a közönség a sötét bódéban a helyén, várva, míg rendbe hozzák a tökéletlen gépezetet, vagy összeragasztják a filmszalagot. Nehezebb féjitekre való tekintettel a szöveget trikós legények magyarázták az úri publikumnak. Hangulatos részeknél megszólalt a villanyzongora és egyáltalában minden, ami és ahogyan a bódéban bemutatásra került nemcsak szórakoztató és tanulságos volt, de titokzatos is. A mozielőadás kezdetét hangos tütülés jelezte, amely végigkígyózott a kisváros fölött, kétségbeejtve nem egyszer a gyermekéét. Ez a tütülés vészesen hasonlított a légvédelmi gyakorlatok alkalmából hallható szirénabúgáshoz és ez az ijesztő hang bennünket, gyermekeket kétségbeesésbe hajtott, és hangos siránkozásra késztetett. Jól emlékszem, egy ilyen mozielőadásra igyekezve már a vásártér közepe felé tartottunk, amidőn végigsüvített fejünk fölött az űrben szétterülve az a kísérteties jajveszékelés, bennünket, gyermekeket olyannyira megrémisztve, hogy kitéptük magunkat kísérőink gondos kezéből, hanyatt-ho?nlok menekültünk a sötétben visszafelé, hangos síránkozással. Megedzett szívű felnőttek azonban bírták ezt a visongást, sokan meg is közelítették a vándormozisok színes lámpákkal kivilágított fabódéját, és a hírek szerint tömegével akadtak, akik a bódéba be is merészkedtek. Mint mondom, ezek könnyel szemükben vagy vidám mosolygással ajkukon távoztak előadás végeztével a mozisok bódéjából, nyilván egy hősi cselekedet tudatában, a kinn állók irigy, elismerő és tiszteletteljes pillantásaitól kisérve. Mozi, színielőadások, felolvasások, mókázok, énekesek és bűvészek terjesztették tehát az ismeretet és a kidtúrát már úgy-ahogy, a maguk módján és a maguk lehetőségei szerint ezen a környéken. . . " Egész műsort betöltő programot Egerben a Lifka-féle Bioskop mutatott be. Ez az országosan ismert vándormozis vállalkozó két éven át, 1907—8-ban járt a városban és másfélórás programjával szórakoztatta a közönséget. Ezt az első egri ,,ősmozi"-t a korabeli helyi sajtó különféleképpen emlegette. Hol ,,élőkép színház"-nsbk, hol „villamos színház"-nak, vagy éppen „Bioskóp-színház"-nak nevezték. Lifka úttörő kezdeményezését mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1907. évi pécsi országos kiállításon aranyérmet, állami nagy ezüstérmet és dicsérő oklevelet is kapott. Először 1907 december utolján érkezett Lifka Bioskop nevű vándormozija Egerbe. A Városi Színházban most csak 4 napon át mutatta be műsorát. A napi egy, este 8 órai kezdetű előadást az ünnepnapokon kettőre emelték, egy délután 4 órai vetítéssel. Az első produkcióra, — mely az első egész estét betöltő filmelőadás volt a városban! — 1907. december 25-én került sor. „Változatos, mulattató és tanulságos, családi jellegű műsor"''-át a színházi árak feléért tekinthette meg a közönség. A némafilm velejárójaként, a vetítés alatti zenéről az 5. császári és királyi gyalogezred zenekara gondoskodott. A filmkritika szerint ,,a bemutatott képek tiszták, élvezhetőek". 1908-ban Lifka Bioskopja már 75 napon át szórakoztatta a vásártéren az egrieket, — augusztus 22-től október 4-ig. Ekkor már ezer személy részére „kényelmes ülőhelyet biztosító óriási díszes pavilon"-ban pergett a film, amely „tündéries világítással és modern szellőztetéssel a legdíszesebben van berendezve"'. 38