Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

A film, ez az új találmány, első egri szereplései során tehát kétségtelenül nemes cél, a szórakoztató ismeretterjesztés szolgálatába állítva mutatkozott be. Ezek az első, még kezdetleges filmvetítések alapozták meg azonban az egriek egyre lelkesebb érdeklődését a film, a mozi iránt. Befejezésül meg kell azonban még említeni, hogy az 1900. évi első Urániafilmbemutatót két esztendővel megelőzően már nem volt sokak előtt ismeretlen a film — talán egy korábbi filmvetítés révén. Leszkay András Egerben járt színtársulata 1898. november 20-án mutatta be a Blurnenthal és Kaldenburg írta és Heltay Jenő által „magyarította" Mozgó fényképek című 3 felvonásos bohózatot. ,,A német múzsa szülötte — mint az Egri Újság tájékoztat — egy Edison-féle kinemato gráf-mutatvány körül, ahol mozgófényképeket mutogattak" bonyolódott. A darab kulcsfelvonása pedig éppen egy ,,kinematográfbódéban" játszódott, ahol a bohózatba fulladt filmet vetítették, s a szerzők eredeti elgondolása szerint a darabban lényeges szerepet betöltött mozielőadásra a nyílt színen is sor került. Mivel pedig a színdarab alatti filmvetítés Egerben elmaradt — bizonyára nem volt meg a színtársulatnak a hozzávaló drága technikai felszerelése — az egriek panaszolkodtak a társulatra. Az egyik helyi lap kritikusa keményen ki is fakadt, megleckéztetvén a színházigazgatót, Lumiére találmányának mellőzése miatt. A vándormozik korszaka 1907—1909. A filmvetítés technikáját a múlt század utolsó, s a XX. század első éveiben hazánkban is megismerték, s nyomban megérezték a ,,mozgó fény képek"-hen rejlő kétségtelenül nagy üzleti lehetőséget. Miután néhány vállalkozó kedvű úttörő Budapesten megrendezte az első mozielőadásokat, majd felállították az első, pestiesen ekkor ,,kini"-nek nevezett kezdetleges ,,mozgófény képszínház"-&ka,t, akadtak a század első évtizedében vállalkozók, akik a filmek, a mozi újszerűségére és hallatlan vonzóerejére alapítva -— a vándorcirkuszok, s a hajdani vándorszíntársulatok példája nyomán — vándormozik&t hívtak életre. Ezek a vándormozik kisebb-nagyobb technikai felkészültséggel, jókora sátrakkal, bódékkal vonultak végig az országon városról városra, nagyobb községről községre, hogy bemutassák a közönségnek filmműsoraikat. Gondosan kiépített filmkölcsönző kapcsolataik révén Budapestről biztosították a programok erősen változatos tartalmú, nívójú és minőségű anyagát. A közönség kíváncsiságára, a filmben rejlő újszerű és élvezetes szórakozás varázsára épült üzleti vállalkozásoknak néhány képviselője Egerbe is elhozta műsorát. Ezek a vándormozik kutatásaink szerint 1907 és 1909 között járt a városban. Hallgassuk meg egy szemtanúnak, Bemenyik Zsigmondnak élethű irodalmi értékű beszámolóját a film, a mozi e pionírjainak egri vendégszerepléséről : ,,. . . Fabódét ácsoltak a vásártér egyik sarkán (a mai autóbusz pályaudvar környékén, a Felszabadulás téren, S. I ) ezek az úttörők. Jövetelüket úgy várta a közönség, mint zsidók a Messiást. A fabódé előtt trikóba öltözött pesti legények kiáltoztak, csábító szavakkal csalogatva be a bódéba a tömegbe verődött kíváncsiskodókat, akik között nem egy hitetlen akadt. De aki mégis bemerészkedett a boszorkánybódéba, szájtátva távozott onnan, és soha el nem képzelt csodákról mesélt. Sírva 37