Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5
bízza meg. 133 Ivádi János és I. Terézia házasságából született Ivádi Rudolf, a későbbi hevesi prépost és főesperes. A Sulyok-had többi ága már nem ilyen szerencsés. Túlságosan szapora ez az ág, a birtok felaprózódik s nem tudnak kievickélni a paraszti sorból. A többi hadak is megmaradnak a közösségi élet keretében. Az Antal-had ad csak néhány értelmiségit, iparost. Antal-hadbeli Ivádi János parádi jegyző, előbb kántortanító. De van az Antal-hadban szabó, botosispán, kőműves, később lakatos, hentes, asztalos is. A Páldeákokról ma az a hír járja, hogy híres verekedők voltak és gyakran barátkoztak betyárokkal. Az említett hadakon kívül az esküdtek vagy László deákok, a László-hadak a legerősebbek; a Dávidhadból már Ivádi Gábor juhászai lesznek; a rokon Kutriknak, noha még bírják magukat, Kutri István lókötései nem szereznek tekintélyt. Anyagilag is leromlanak, a század második felében az egyik Kutri már Miklósnál, a Hegyihadbeli főszolgabírónál kocsiskodik. 134 A század első fele nem sok fejlődést hozott Ivád életében. Fejlődést jelentene az országút kiépítése, mely összekötné őket a világgal, de mikor 1832-ben építeni kezdték, hevesen tiltakoznak a töltés építése ellen, mely nekik vízáradások, felhőszakadások esetén nagy kárt okoz. Panaszkodnak, hogy őket nem kérdezték meg. A vármegye bizottságot is küldött ki a kérdés kivizsgálására. 135 Hogy a birtokmegoszlás feudális kori változásait lezárhassuk, egy pillantást kell vetnünk a kapitalista kor eleji változásokra. A jobbágyfelszabadítás jelentősebb változást nem hozott, mivel a Hegyihadnak sikerült már a felszabadítás előtt allodizálni az egész birtokot- Jobbágy nem volt, csak zsellér, béres napszámos, gazdasági cseléd, ezeknek helyzete pedig nem változott az úrbériség eltörlése folytán. Ebben az időben a Hegyi-had már teljesen kiemelkedik a többi közül és kiemelkedése véglegesé válik. Tagjai közül egy mindig a birtokon marad, míg a többiek világi pályákon helyezkednek el. Béla előbb a Keglevichek familiárisa, utóbb politikus lesz s szerencsés házasságával az örmény Csiky Jozefával növeli a család vagyonát. Miklós a kiegyezés után a járás főszolgabírója lesz. Hivatalát is sokszor Ivádon tartja az utak keresztezésénél levő kúriájában, s innen intézi az egész mátrai (később pétervásári) járás ügyeit. A maga idejében palóckirálynak titulálták, mert olyan hatalom volt a kezében, amely a környéki palócok szemében felért a királysággal. Az Ivádi közösség tagjai nem beszélnek szeretettel róla, mert neki tulajdonítják, hogy a Hegyi-hadnak sikerült megszorult vagy adótartozásba keveredett szegényebb Ivádiaktol a földet a Hegyi-had asszonyai által hozott pénzen magukhoz váltani és gyarapítani. Most már nem volt idegen birtokos a határban, a Hegyi-had földszerzési vágya a kisebb Ivádi atyafiak felé fordult, s ha a szerzés teljesen legális, akkor is keserűséggel gondol az utód a gazdag, gőgös atyafira. Hát még ha úgy érzi, hogy a főszolgabírói hatalom a kezében levő adópréssel serkentőleg hatott a birtok eladására. Azt sem felejtik el a szegényebb hadak, hogy leszorultak a „hegyről", ahol egykor a Hegyi-hadakkal való közelebbi rokonság révén házuk állott. Mikor a Hegyiek öreg kúriájából „kastély" lett, szükségessé vált a „kastély" parkjának bővítése. Rontotta a kilátást a Dávidok, Kutrik rozzant parasztháza, meg a közelebbi rokonságra is emlékeztetett. Megváltották hát jó szóval, barátsággal, egy kis közigazgatási presszió val is a házakat s adtak helyette telket a falu másik részén. A Dávidok, Kutrik, meg a többiek azon29
