Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5

nem találtak. A törvényszék úgy ítélt, állítson elő tanúkat, akkor lefolytatja a bűnfenyítő pert. Tanú nem került, s 1845-ben irattárba került az ügy.

119 1841-ben Ivádi Gábor számadó juhásza I. Dávid Gergely ellen tesz feljelentést, aki juhait elsikkasztotta. A vármegye tiszti nyomozást rendel el, úgy látszik azonban, hogy békésen végződik az ügy, mert további folytatása nincs.

120 1844-ben adóssági pert kezd Ivádi Gábor a legöregebb Ivádi Gergely, Tamás és az ifjabb Gergely ellen, akikkel, mint József-hadbeliekkel más pere is volt. Ez a per is megegyezéssel végződött s az ügy szintén irattárba került.

121 1836-ban a Madarassy családról örökség néz az Ivádiakra. Ekkor halt meg Ivádi Gábor feleségének nagybátyja, Madarassy Ferenc ansari püspök, s az atyafiak jelentkeztek. Elég elterjedt volt e vidéken a Madarassy család, mindenütt vannak közelebbi, távolabbi rokonok: a Kovácsok Mikófalváról, akik Madarassy Rozália, a Szetskók Bocsról és Ivádi Istvánné, Szetskó Borbála, akik Madarassy Borbála unokái. Végül a három testvér: Madarassy Ferenc esküdt, Madarassy Vilhelmina Utassy István táblabíró felesége és Madarassy Mária Ivádi Gáborné. Az összes rokon Madarassy János jogtanárt és vármegyei főjegyzőt vallotta meghatalmazottjának,

122 aki az örökség szétosztását le is bonyolította. Azt nem tudjuk, mennyi jutott Ivádi Gábornak. Közben felnőttek az Ivádi Hegyi fiúk is. Miklós éppen a szabadságharc kitörése előtt került be az egri joglíceumba jogásznak. Károlynak pedig a középiskolai tanulmányai végzésére ösztöndíjért folyamodtak. A vármegye előterjesztésére az 1846/47. iskolaévben évi 80 vforintos ösztöndíjban részesült.

123 Az Ivádi Hegyi-hadnak földesúrrá előretörése ebben az időben még nem forrasztotta közösségbe a többi Ivádiakat. A forrás már megkezdődött, de nem lett befejezett tény, amivé 1848 után vált. Még a Sulyok-had, a címerszerző György leszármazottai is őrizték régi dicsőségüket, amit csak szaporaságuk s ennek következtében a birtok elosztódása tört le egyre kérlelhetetlenebbül. Egyik tagjuk: János 1803-ban, a Hegyi hadbeli János főszolgabíróvá választásával egyidőben a mátrai járás esküdtje lesz. Ettől kezdve élete végéig esküdt maradt. 1809-ben az insurrectio alkalmával ő kísérte a vármegye szekereit Komáromig s visszatérve 14 napi díjat szed fel a vármegyétől.

124 1811-ben újból esküdtnek választják Kovács Antallal együtt. Perceptornak is pályázott, de erre a tisztségre Utassy Mátyást választották meg.

125 1814-ben megint megválasztják esküdtnek.

126 Ugyanakkor perceptor ismét Utassy Mátyás lett.

127 Ivádi Sulyok János esküdt a főszolgabíró Ivádi Jánosnak leányát, Ivádi (Hegyi) Teréziát vette feleségül. Mikor 1823-ban Ivádi János főszolgabíró meghalt, leánya, ifj. Ivádi Jánosné a vármegyétől bizottság kiküldését kérte az osztály megejtésére.

128 Ivádi János 1824-ben alszolgabírónak is pályázott a mátrai járásba, de Kovács Péterrel szemben alulmaradt. Perceptor sem lett, de majdnem egyhangúlag választották ismét esküdtnek.

129 őt választották az ivádiak erdőbírónak is a közös erdőre. 1825-ben jelenti a vármegyének, hogy Ivádi István, Imre és József nevű fiaival erdei tilalomtörést követtek el, erre megzálogolta őket, de ők a zálogot erőszakkal visszavették. Kérte az egyezség szerinti 24 Ft rajtuk való megvételét. A vármegye ki is küldte a szolgabírót az ügy megvizsgálására és elintézésére.

130 I. Veres István sem tartotta be az egyezséget, ezért ugyanebben az évben I. János ellene is jelentést tett a vármegyéhez.

131 1831-ben Ivádi János alszolgabírói címet is kap s ebben az évben érdemeire való tekintettel táblabíróvá is kinevezik.

132 1832-ben hal meg. Ivádi István az Ivádi nemzetség nevében ekkor kéri a vármegyétől az Ivádi János halálával megüresedett erdőbírói állás betöltését. A vármegye Ivádi Gábort 28