Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
KÖNYVISMERTETÉSEK - Nagy József: Eger története (Ism.: Kovács Béla) • 125
Könyvismertetések Nagy József: Eger története (Gondolat, 1978.) Helytörténeti irodalmunk újabb kötettel gyarapodott. Örömmel vette kézbe Nagy József Eger történetéről szóló munkáját minden magát egrinek valló, és örömmel teheti ezt mindenki, aki szereti és látogatja Egert. Ezeknek száma évente százezrekkel mérhető s a 23 000 példányban megjelent könyv csak rövid időre fogja kielégíteni a keresletet. A szerző célja az volt, hogy népszerű formában összegezze a kutatások eddigi eredményeit, az útikalauzoknál és városismertetőknél alaposabban mutassa be a város történetét. Nem részletes, tudományos igényű városmonográfiát kívánt írni a szerző, sőt az eddigi kutatások teljes összefoglalását sem vállalhatta magára már csak terjedelmi okok miatt sem. Szándéka az volt, hogy a részletkutatások eredményeit felhasználva a város életét, gazdasági és társadalomtörténeti fejlődését meghatározó tényezőket, eseményeket vegye vizsgálat alá, foglalja össze. Igaz ugyan, hogy a város történetének múlt századi monografikus feldolgozása (Oorové László: Eger város történetei, 1828. 1 , 1876. 2 ) óta nem jelent meg összefoglaló várostörténet, de a polgári történetírás művelői részletesen tárgyalták a város történetét összefoglaló munkáikban. Elég csak a Borovszky-féle megyei monográfia Egerrel foglalkozó fejezetére utalnunk, vagy a Szederkényi—Balássy-féle négykötetes megyei monográfia szinte már pozitivista adatbőségére. Ezeken kívül számos más résztanulmány is megjelent, s ha ezek történetszemlélete nem is felel meg a mai követelményeknek, adataik legnagyobb része máig is hitelesen használható. Az elmúlt harminc esztendő alatt résztanulmányok hosszú sora foglalkozott a város történetének egy-egy időszakával, és hatalmas történeti forráskutatáson alapul a Voit Pál által szerkesztett Heves megye műemlékei című összefoglaló munka is. A szerzőnek tehát viszonylag sok, már eddig feltárt és elemzett történeti adat állt rendelkezésére. Jól bizonyítja ezt a könyvéhez csatolt bibliográfia is. Az adatbőség bizonyos mértókig megkönnyítette ugyan a szerző dolgát, de az egyes korszakok különböző mélységekig való feltártsága nem egyenlő mennyiségű és egyenlő súlyú „nyersanyagot" szolgáltatott. Ez kétségtelenül nehezítette az összefoglalás megírását. A könyv 15 nagy fejezetben tárgyalja Eger történetét, a város kialakulásától napjainkig. A fejezetek időhatárai nem kötődnek az országos történet nagy fordulópontjaihoz, hanem a város sajátos fejlődése és története szinte önmagától szabta meg a periodizációt. Első olvasásra úgy tűnik, hogy a könyv arányosan szerkesztett: mintegy 150 lap terjedelem szól a kialakulástól a török hódoltság végéig tartó időszakról, közel 120 lap a XVII. század végétől 1849-ig tárgyalja az eseményeket ós 85 lap jut a kapitalizálódás kezdeti időszakától napjainkig terjedő időre. Ha alaposabban elemezzük a könyv szerkezetét, azonban bizonyos arányeltolódásokat figyelhetünk meg. A XVI. század eseményeinek leírása 95 lap terjedelmű és a történeti események alakulása miatt természetszerűen elsősorban a várról, annak 1552. évi védelméről, az ostrom utáni újjáépítéséről, az 1596. évi ostromáról ós elestéről szól. A XVIII. századi történet 84 oldalt foglal el, s alig 17 oldal jut felszabadulásunk utáni történetünknek. Kétségtelen tény, hogy a XVI. és a XVIII. század Eger életében jelentős történeti időszak, s így kellő terjedelemben történő tárgyalása indokolt. A helytörténetet ismerők számára azonban az is nyilvánvaló, hogy e két évszázadról jelent meg eddig a legtöbb történeti feldolgozás, ami talán szintén befolyásolhatta az arányok alakulását. A szerkezeti aránytalanságok mellett bizonyos „stílustöréseket" is tapasztalhatunk a könyv egyes fejezetei között. Azoknál a fejezeteknél, ahol a szerző részletesebb 125
