Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

amelyen napirendként a vidéki művelődés színvonalának további emelése szerepelt. Az előadást Bóka László, a VKM államtitkára tartotta. Előadásában már a szocialista kultúra alapvető sajátosságait fejtegette. Hozzászólva a témához, a Gyöngyösi Néplap szerkesztője hangsúlyozta, hogy ,,haladó kultúránk alapja és egyben feltétele az új helyzet, amelyben a munkásság és parasztság szövetsége a népi demokrácia államhatalmának birtokosa lett és hogy ebben a szövetségben a döntő tényező a leghaladóbb, a legforradalmibb elem a proletariátus. . . Haladó politika és fejlődő gazdasági rendszer nélkül nincs haladó kultúra, továbbá, hogy haladó kultúránk fejlődésének legnagyobb biztosítéka a köznevelés kérdésének helyes megoldása."®® (Az utóbbi egyben utalás az akkor végbemenő, az iskolák államosítását érintő kérdésekre.) A szabadművelődési korszak záró éve Gyöngyösön is a fordulat évének kulturális sikereit hozta. A közművelődés helyi vezetése a szocialista kultúrforradalom kibontását tükrözte. A mennyiségi munka mellett most már a minőségi eredményekre is törekedtek a város népművelési életének irányítói. Javult a műsorpolitika. A vándor, vendég színtársulatoktól is megkövetelték a tartalmas előadásokat. 1948 végén az egyik vendég társulat vallásos témájú darabot mutatott be. A népművelési ügyvezető csakhamar megvonta a bemutatási engedélyt. Elhatározását azzal indokolta, hogy a darab ,,irodalmilag a ponyvával egyenlő". Továbbá, a „dolgozó ember általánosítva van benne, részeges, dologtalan, csürhe".A darab fő mondanivalója pedig: ,,A munkásnyomorból, az éhínségből egyetlen kivezető út az egyházba való visszatérés."

10 6. Gyöngyös város kiemelkedő művelődési rendezvényei A kisebb városok gyakran rendeztek ún. kultúrnapokat. Ezeknek az volt a céljuk, hogy megismertessék a közönséggel a város művelődési eredményeit. A programok vegyítették az ismeretterjesztést, a hivatásos és öntevékeny művészeti bemutatókkal.

71 A gyöngyösi, hasonló jellegű nagy rendezvények a kulturális élet jelentős állomásaivá váltak. A szervezésük, a kivitelezésük és a szereplők részvétele a népművelési gyakorlat differenciálódását mutatják. Gyöngyös sohasem csak magában vagy csak magának rendezte a nagy kulturális megmozdulásokat. Az előkészületek és a megvalósítás a járással, a környék falvaival együtt történt. Ebben a falu és a város közötti jó kapcsolat vonásait is fellelhetjük. Természetesen a sikerekben és az elismerésben is osztoztak a közreműködő községek is. 1945 szeptemberében a város Országos Szüreti Ünnepet rendezett. A Nemzeti Bizottság kulturális szervezői sok községbe eljutottak, és hívták az ottani kultúrcsoportokat a szüreti ünnepségre. Az évszázados hagyományú szüreti felvonuláson többezer ember vonult fel a Mátravidék és a Felsőjászság környákérői is. 1947. július 8-án Járási Nap volt, amelyen Vámosgyörk, Abasár,Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos és Karácsond kiváló népi műkedvelői csoportjai adták a műsort. Ez év december 14-én pedig, az I. Városi Kultúrnapok keretében megrendezték a kórusok és zenekarok az I. Zenei Napot. 1948 januárjában a népi táncosok első vetélkedője zajlott le, március 5-én pedig az I. Gyöngyösi Színjátszó Verseny, 6 szín játszócsoport (ebből 3 vidéki) és 22 szavaló (ebből 6 vidéki) közreműködésével.

72 A legkiemelkedőbb megmozdulás 1948. március 15-én és május 1-én volt. A helybeli Koháry István Gimnázium május 29—30-án rendezte meg kulturális napjait Öt város versenye címmel. A hatvani, jászapáti, jászberényi, szolnoki és a vendéglátó gyöngyösi 108