Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

ugrás" a műkedvelő színjátszó csoportoknál 1948/1949-re következett be; az MSZMT csoportja a város legjobb műkedvelő gárdája lett. Lényegesen jobb műsorpolitikát követtek a Gyöngyösre látogató hivatásos színtársulatok. Az első vendégszereplő együttes az Ukrán Állami Ének- és Táncegyüttes volt 1945 szeptemberében. A magyar tárulatok közül elsőként Szabó—Hangya Márton kerületi színigazgató társulata lépett a közönség elé október 1-én a Viharos alkonyat című előadással. Az 1946. március 18-ig terjedő időben játszották a Tűzmadár és Gorkij Éjjeli menedékhely című darabját is. Károlyi János színtársulata 1948 február — március hónapban, Honti Sándoré pedig az év novemberétől 1949 januárjáig játszott Gyöngyösön. (Az utóbbi társulat szervezte itt az első, ún. munkáselőadásokat is.) A vendégtársulatok előadásaiból sokat tanultak a helyi műkedvelők, és a lapok is elismerően szóltak a szereplésükről. Bemutatták a Légy jó mindhalálig, a Váratlan vendég, a Lady Hamilton és a Nászéjszaka feketén című darabokat. Tekintettel arra, hogy e társulatok gazdaságilag ,.önellátók" voltak, a „közönségsiker" a kasszasiker miatt a gyenge tartalmú előadásokat is kénytelenek voltak műsorra tűzni. Mindezt nem számítva a társulatok kulturális küldetést teljesítettek, mert előadásaik révén hivatásos színművészek játékában gyönyörködhetett a közönség. A Gyöngyösi Néplap a Honti-féle társulat záró előadásáról a következőket írhatta: „Nap mint nap telt ház mellett aratott sikert a tehetséges színtársulat.,"

57 — A kórusmozgalom — zenekarok A kórusmozgalom, amely igyekezett lépést tartani a színjátszó mozgalom jó értelembe vett közönségsikerével, szintén szép eredményeket ért el. A kórusok műsorán egyre gyakrabban szerepeltek a munkásmozgalmi és a forradalmi dalok. Az ének- és zenekari hangversenyeken operarészleteket és oratóriumokat is hallhatott a közönség. Kezdték Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit megismerni, szeretni. Gyakran léptek a közönség elé a vendégszereplő kórusok is. Az első kiemelkedő sikert az MSZMT által 1946. február 24-én rendezett hangverseny aratta; a vendégművészek közül Mátyás Mária orosz népdalokat, Székely Mihály operaáriákat énekelt.

58 Július 27-én a népművelési ügyvezető szorgalmazására megrendezték Gyöngyös város felszabadulás utáni első dalosversenyét. A vendéglátó Iparos Dalkör a nyíregyházi iparosok dalkörével lépett fel. Augusztus 18-tól 20-ig pedig a siófoki dalosversenyen szerepelt. A gyöngyösi dalosok július 16-i kórusbemutatója is maradandó élményt nyújtott a hallgatóságnak. A bemutató egyik méltatója azt írta a színvonalas műsorról, hogy gyönyörködhettek a dallamokban, pedig ezúttal nem a budapesti Operaházban voltak, „hanem Gyöngyösön, a. . . kultúrházban, a Magyar Vasutasok és Hajósok Szakszervezetének hangversenyén". 59 1948-ban (csak munkás résztvevőkkel) megalakult a Szakszervezeti Dalárda és a Gyöngyösi Zenekedvelők Egyesülete. Az év tavaszán a Gazdakör Fúvószenekara, valamint a Városi Énekkor 32—32 tagú csoportja is bemutatta a műsorát. A zenekarok tagjai felnőtt dolgozók voltak. Hogy megfelelő utánpótlás nőjön fel, a szabadművelődési ügyvezető a júliusi városi kulturális értekezleten újabb, immár ifjúsági csoportok alakulását-működését engedélyezte. A Pedagógus Énekkar segítése nyomán zászlót bontott az Ifjúsági Énekkor, az Ifjúsági Zenekar és az Iparos Tanonciskolái Énekkar.

m A pezsgő zenei élet ellenére sem került sor Gyöngyösön zeneiskola alapítására. A miskolci tankerületi főigazgató felhívását a zeneiskola létesítésére a 105