Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

város vezetői elutasították. ,,A Képviselőtestület a kérelem elutasítását tartotta célszerűnek, mivel a mai, nehéz időkben (infláció) a város anyagi támogatását olyan célokra fordítja inkább, melyek a szociális érdekeket még nagyobb mértékben képviselik, mint a zeneiskolának felállítása, bár a Képviselőtestület elismeri azt, hogy Gyöngyösön a zeneiskola szükséges" -állapította meg az 1945. szeptember 17-i, rendkívüli testületi ülés.

61 Sajnálatos, hogy a városvezetők még 1950 után sem tartották szívügyüknek a zeneiskola létrehozását. — A mozik és előadásaik A gyöngyösi mozik a front idején hasznavehetetlenné váltak. A front után a legfontosabb kőművesmunkák befejezésével a berendezéseket állították helyre, amely munkában közvetlenül az MKP kultúrbizottsága segített. 1945 tavaszán a mozikat helyrehozták. Az Apolló Mozgó (1946-tól a Szabadság Mozgó a nagytemplom mellett) nyitására 1945 nyarán került sor a Tovaris P. című filmmel.

02 A Mátra Mozgó szintén ezen a nyáron nyitott (a mai Szabadság Mozi helyén). A filmeket a mozik 1945/1946-ban „önellátóan" szerezték, és az ún. szervezett forgalmazásuk a fővárosi párt-filmirodák közreműködésével történt. Tehát olyan filmek kerültek műsorra a kezdeti években, amilyeneket kaptak, 1947/1948-tól pedig amilyeneket a filmellátó vállalatok adtak. Ezért az elégtelen műsorpolitikáért nem vonhatjuk felelősségre a mozikat. A kezdeti évek műsorpolitikájára a nyugati, főként az USA-filmek nagy száma volt a jellemző. Sok volt a cowboy- és a gengszter-film. Már a címükről és reklámozásukról is következtetni lehet ezekre. A Vadnyugat bosszúja (1946 júliusában), „Z" a fekete lovas, „Z" a korbácsos ember (1948 októberében) — a reklámszövegek pedig: ,,Izgalmas vadnyugati film", „Lenyűgözően izgalmas történet", „Vad, cowboy-film" stb. A közönség később a szovjet és a magyar demokratikus filmgyártás egy-két filmjével is megismerkedett, amelyeket már ekként reklámoztak: Kronstadti tengerészek — ,,A film forradalma a forradalom filmje" (1948 októberében),stb. A mozik ezekben az években még nem alakították ki az üzemekben és a hivatalokban a filmpropaganda hálózatot. Ezért többször is megtörtént, hogy ketten egy jeggyel nézhették a filmet.

63 így gondoskodtak a mozik látogatottságáról. A mozik látogatására derít fényt — sok túlzással, de sok igazsággal is — a Gyöngyös és Vidéke nevű lapban 1947. március 2-án közölt „Rosszul megy a mozi" című írás: ,,Gyöngyösön. . . már a nyilvánosság előtt is foglalkoztak a kérdéssel, mely szerint a mozik üres házak előtt játszanak nap mint nap. . . (A) mozik a heti deficitet igyekeznek behozni méghozzá úgy, hogy nem teljes értékű darabot adnak. . . Lerövidítve, kivagdosva, érthetetlenségig felgyorsítva, vagy. . . hang nélkül, kisérő zene nélkül pergetik le a filmeket. Gondolják, hogy a diákságnak így is jó. S ráadásul beengednek csomó 14 éven aluli elemistát, akik a darabból semmit sem értenek,... de az 1 forintot befizetik. Ezeknek egész tevékenységük abban merül ki, hogy értelmetlen zajongásukkal azt a csekély élvezetet, amelyre a mozivezetőség a diákságot érdemesíti, nullává redukálják.," 1947 után a haladó nyugati filmeket is láthatta már a közönség. Voltak azonban, akiknek nem tetszett a haladó és a szovjet filmek bemutatása. A kultúrforradalom küzdelme ezen a téren is megnyilvánult. Erre vonatkozóan idézzük a Gyöngyösi Néplap egyik cikkét: ,,A Teherán című angol filmet láttuk a Szabadság Moziban. A filmet Amerika néhai elnökének, Rooseweltnek a szellemi szövi át. Annak a Rooseweltnek, aki őszintén akarta a békét, aki a demokratikus nagyhatalmak együttműködését kívánta megalapozni 1943-ban Teheránban Szta106