Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Gsiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901—1976 (Ism.: Szecskó Károly) • 122

Az egercsehi szénbánya története 1901—1976. Csiffáry Gergely: (Tanulmányok Heves megye történetéből, 3. — Eger, 1977.) Az egercsehi szénbányáról eddig még nem jelent meg tudományos igényű monográfia. Éppen ezért vettük érdeklődéssel kezünkbe Csiffáry Gergely történész-muzeológusnak az egercsehi szénbánya történetéről írott munkáját. A szerző 19 fejezetre tagolt művében a bánya történetét a XX. század elejétől napjainkig követte nyomon. Monográfiájának első lapjain rövid összefoglalót adott a Bükk-hegységi szénbányászat kezdeteiről. Ezt követően több fejezeten keresztül a bánya múltjáról és jelenéről írt. Az üzem történetének bemutatását az egercsehi szén felfedezésének leírásával indította, majd a bánya megnyitásának előkészületeit mutatta be. Ezt követi a bányabérszerződés (terrágium) megkötésének és következményeinek ismertetése. A terület bányaföldtani viszonyainak összefoglalása után következik a tulajdonképpeni bányatörténet. 1906. december 27-én megalakult az Egercsehi Kőszénbánya Részvénytársaság, s a következő években kezdetét vette a nagyüzemi szénbányászat, amelynek első szakasza 1914-el, az első világháború kitörésével zárult. A bánya megnyitásában és fejlesztésében alapvető szerepe volt Beniczky György (1840—1928) földbirtokosnak, a szénbánya alapítójának. A szerző miután kimutatta a helyi széntermelés katasztrofális csökkenését a világháború időszakában, a világégést követő forradalmak helyi eseményeit tárgyalta. A kettős forradalom helytörténetét a bányaművelés 1920—1944 közötti időszakának leírása követi. Majd adalékokat olvashatunk a két világháború közötti helyi bányász életmódról. A felszabadulás előtti időszak bemutatása a bányatelep második világháború alatti életének, felszabadulásának és helyreállításának bemutatásával zárul. Az 1945-től napjainkig terjedő korszakot átfogó fejezetekben a következő kérdések kaptak helyet: A szénbányászat fejlődése 1956-ig; Az 1956—1966 közötti bányarekonstrukció; a szarvaskői szénbánya 1958—1967 közötti története; a szénfejtési mód változása és a gépesítés fejlődése; a távlati fejlesztés kérdései; a bányászok életkörülményeinek megváltozása a felszabadulás után. A munka függelékében a főbb szakkifejezések magyarázata, s a bánya történetének időrendi jegyzéke található. A könyv végén szemléltető ábrák és fényképek láthatók. 122