Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Gsiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901—1976 (Ism.: Szecskó Károly) • 122

Gsiffáry Gergely monográfiája komplex jellegű. Az ipartörténet, a gazdaságtörténet, a politikai történet, a társadalom- és művelődéstörténet szempontjait az adott terjedelem lehetősége között egyaránt érvényesíti. Munkája megírása előtt alapos forráskutatásokat végzett. Számbavette a téma elérhető levéltári forrásait, eddigi irodalmát, sok esetben használt visszaemlékezéseket is. A könyv írójának összességében sikerült időtálló, a tudomány és a közművelődés elvárásait egyaránt kielégítő munkát alkotnia. A monográfia ipartörténeti, gazdaságtörténeti jellegű fejezeteinek esetleges fogyatékosságait — nem lévén ezeknek a területeknek szakembere — tartalmilag nem tudjuk megítélni. Politikai történeti szempontból azonban van néhány észrevételünk. A 39. oldalon ezeket olvashatjuk: ,,Egercsehiben a Taköztársaság alatt a községi direktórium mérsékelt kisgazdákból állott, amely ellensúlyozta a bánya direktóriumának lépéseit." Ezekről a „lépésekről" a szerző azonban semmit sem említett. Nyilvánvaló a munkásokból álló testület forradalmi radikalizmusáról van itt szó. A 49. oldalon a szerző a következőket írta: „Egercsehiben a két világháború között nem találunk sem illegális MKP-szervezetet, de még illegális SZDPszervezkedés sincs. A telepen csupán szakszervezeti tevékenység folyt." Az idézett szövegrész első felében a monográfia írója illegális MKP-szervezet hiányáról beszél. Itt valójában az illegális KMP-szervezet nemlétéről van szó. Ugyanis közismertek a következő tények: a kommunista párt hazánkban 1918. november 24—1943. júniusa között (a Tanácsköztársaság időszakát kivéve) Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) néven működött. 1943. júniusa — 1944. szeptembere között a kommunista párt neve Békepárt volt. 1944. szeptembere és októbere között a párt Kommunista Párt néven harcolt. 1944 októberében Magyar Kommunista Párt (MKP) néven indult meg a kommunista mozgalom. (Vö: Munkásmozgalom-történeti lexikon. Bp. 1972. Könyv 345. old.) Az idézett szövegrész második részének az SZDP-vel kapcsolatos megállapítása sem pontos. Igaz, Egercsehi-bányatelepen az ellenforradalmi rendszer időzakában nem működött SZDP-szervezet, de nem az illegális, hanem a legális szervezet hiányzott. Ugyanis az SZDP-nek (pontosabban MSZDP-nek) nem kellett illegálisan szervezkednie, mivel ez a munkáspárt hazánkban alapításától legális volt 1944. március 19-ig, a német megszállásig, s majd a felszabadulás után ismét legálisan működött. (Vö: Munkásmozgalom-történeti lexikon 332— 338. old.) Az ellenforradalmi korszak időszakának helyi forradalmi munkásmozgalma valóban szűk keretek között mozgott, s csak a szakszervezet tevékenykedett. Ennek alapvető oka, a bányatelepen — mint az adott korban számos helyen — a rendszer terrorja, a kormány által támogatott (pl. EMSZO) illetve megtűrt szervezetek (pl. a nyilasok) demagógiájának átmeneti hatása volt. Ha ezeket a tényezőket nem vesszük kellően figyelembe, akkor nem értjük meg azt, hogy a felszabadulást közvetlenül követően Egercsehi-bányatelep miért válhatott a megye egyik forradalmi központjává? A forradalom erői már a felszabadulás előtt léteztek a bányatelepen, de nem tudtak kibontakozni. A felszabadulás nyitotta meg a forradalmi erők felszínre kerülésének útját. Találhatunk néhány pontatlanságot az MKP-szervezet megalakulásáról és tevékenységéről szóló fejezetben is. A párt megalakítására felhívó plakát szövege helyesen a következő: „Felhívjuk Egercsehi bánya munkásait a Magyarországi Bányamunkások Országos Bolsevista Szövetsége meg fog alakulni. Ezzel kapcsolatosan népgyűlés lesz 26-án (december 26-án - SZK) délelőtt 123