Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5

törvényszéken az esküdtek meghallgatásával a bíró vagy a főbíró ítélkezett, ítéletei ellen az úriszókhez lehetett bizonyos értékhatáron túl fellebbezni. A város és a földesura helyenként változó viszonyától függött, hogy a városi törvényszék milyen fokú önállóságot tudott elérni. Már inkább a közigazgatás körébe tartozott a városi közrend biztosítása: a közbiztonság, az utcák tisztán tartása, a tűzbiztonság, a vásárok, a piacok rendjének biztosítása. Jelentékeny részét tették ki a városi hatóság feladatainak a gazdasági ügyek. A városi adók, a jövedelmek, a vámok, a vásárpénzek, a hús- ós italmérés kezelésén kívül szabályozta a tanács az árakat és béreket. Ellenőrizte a mértékeket és az áruk minőségét. A bíró előtt kötötték az ingatlanforgalmi ügyleteket, melyekről megfelelő díj ellenében a város pecsétjével megerősített bizonyságlevelet állítottak ki. A tanács a város nevében erdő-, hegy- és mezőkerülőket fogadott, ellenőrizte az erdő- és mezőgazdasági, valamint a szőlőművelésre vonatkozó rendeletek végrehajtását. A céhek működésére is felügyelt, s így az ipar és a kereskedelem alakulására is befolyást gyakorolt. Ami végül a mezővárosi közigazgatás ügymenetét illeti, a XVII. században éppen olyan keveset tudunk, mint a szabad királyi- és bányavárosokéról, — írja Ember Győző. Sok ügyet még szóbelileg intéztek el, de az írásbeliség fokozatosan teret hódított. Sok mezővárosnak maradtak fenn közgyűlési jegyzőkönyvei, számadáskönyvei és egyéb hivatalos iratai, amelyek alapján a részletkutatásnak módjában lesz majd az ügyintézés múltjára világot deríteni.

17 E hiány pótlásához kíván adalékot adni e közlés is. A Gyöngyös történetét kutatók közül Dezséri Bachó sorozatának utolsó összefoglaló fejezete,

18 — csak a XVIII. század elejéig foglalkozik a város történetével, a század végéig nem jut el. Ethei sem foglalkozott a város közigazgatásának problémájával,

19 hasonlóan a helytörténeti résztanulmányok sem, melyek Molnár József, Sereg József, Misóczki Lajos tollából jelentek meg a helyi kiadványokban. Az általános közigazgatástörténetbe beilleszkedő összefoglaló tanulmányok közül a XVII. századot feldolgozó Ember Győző után Csizmadia Andor foglalkozik beható részletesen a városok közigazgatásával.

20 Valamennyi részes az utolsó összefoglaló tanulmányában is megállapítja, hogy a magyar történelmi irodalomból hiányzik a XVIII. század átfogó közigazgatástörténeti feldolgozása. Ember Győző alapvető monográfiája a XVII. század végével lezárul. Csizmadia is inkább megerősíti,

21 a XVIII. századra is jellemzőnek jelzi a mezőváros Ember által a XVII. századra jellemző közigazgatási szervezést, jelleget. Az 1976-ban megjelent könyvében a XVIII. század második fele közigazgatástörténetének összefoglalásával indítja a magyar közigazgatás fejlődésének történetét, felhasználva, mintegy összegezve korábbi tanulmányait. E tanulmányokban foglalkozik a közigazgatás minden ágával. Részletesen az általános, és ezen belül is a helyi igazgatás a főterülete, „ahol tulajdonképpen a közigazgatási szervek munkája a széles néprétegekkel találkozik." („Ez világítja meg számunkra a fejlődési törvények lényegét, a többi jogintézmény inkább csak az összefüggéseket." j

22 A Csizmadia által közölt jellemzőket a XVIII. századi Gyöngyösre alkalmazva megállapíthatjuk, hogy a város ekkor a mezővárosok kategóriájába tartozik. Éspedig olyan mezőváros, mely (I. Károly óta többször megújított)

23 privilégiumlevéllel rendelkezik. 7