Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5
Önkormányzatát az jelzi, hogy ,,egyrészt az önkormányzat bizonyos fokát biztosító bíró- és tisztviselő választásával, ... és a választott hatóság (a községekénél) magasabb hatáskörével; másrészt az úri terheknek egy összegben, közösen való lerovásával", — a megfogalmazott statútumok szerint él. 24 Gyöngyös a földesuraihoz való jogállását tekintve a földesurak úriszékének hatósága alatt áll. Minden városi statútumot, határozatot az úriszéknek meg kellett erősítenie. A város kiváltságának részeként több kisebb, — más helyen a földbirtok tartozékát alkotó haszonélvezeti jogok egyike-másikával rendelkezett. így: a bormérés, pálinkafőzés, húsvágás, gabonaőrlés stb. — Élvezte a vásártartás szabadalmát; — négy országos vásárt tarthatott évenként. A tisztújításon a földesurak képviselője mellett a megye képviseletében a szolgabíró is jelen volt. A mezőváros igazgatási szervezete, különösen a privilégiummal rendelkező mezővárosoknál, — így Gyöngyösön is, — általában szerinte is inkább a szabad királyi városi szervezethez, mint a jobbágyközségekhez hasonlít. Itt is két fontosabb testületi szervvel találkozunk: a tanáccsal (szenátus, magisztrátus), és a választott közösséggel. — E testületi szervek mellett többször szerepel az egész polgárság, az egész „közösség," A mezőváros legfontosabb „egyedi szerve" a bíró. 0 a tanács elnöke, a város első, felelős tisztségviselője. A jogszolgáltatást is a bíró elnökletével végezte a tanács. A tanács tevékenysége kiterjedt továbbá az építés, a vásár, az erkölcs, a tűzrendészet rendészeti feladatainak ellátására. Ezek irányítását, ellenőrzését a magisztrátus tisztviselői útján látta el. A tanács joga és kötelessége volt a felügyelet. Jelentős volt a magisztrátus gazdasági hatásköre, a bevételezés, a kiadás és az utalványozás joga. 25 Nagy Károly ügye, amely a rendezés elindítója lesz 1794. április 24-én a tisztújító gyűlésen Nagy Károly, Gyöngyös város 1793. évben volt főbírája, lemondott választott tisztségéről. Lemondását bejelentő beszédében köszöntötte a ,,sedes restaurator iát" , 26 az építőszéket; a földesurakat, illetve azok képviselőit és a város minden lakosát, nemest és nem nemest egyaránt. Engedelmet és feloldozást kért a hivatala viselése közben az elmúlt esztendőben „emberi gyarlóságából elkövetett" hibáiért. A város hivatalos pecsétjének átadásával letette bírói tisztét. Nagy Károlyt azonban a földesuraság tisztújító széke, mivel az elmúlt hat esztendőben a város érdekében bíróként végzett munkáját hasznosnak találta, az új 1794-es esztendőre hetedszer is bírónak jelölte ,,. . . mindeneknek egyenlő akarattyával, a legkisebb ellenvetés nélkül" az építőszék és a küldöttválasztók pedig megválasztották, illetve megerősítették e tisztében. Ugyancsak újraválasztották, megerősítették hivatalukban, tisztségükben Ludányi Imre perceptort, Farkas Mihály nótáriust, Borovitsányi Ferenc vicenótáriust és Institoris Mátyás vásárbírót és a tanácsbelieket is — Közülük azonban többen már annyira megöregedtek, hogy koruknál fogva tisztüket ellátni nem tudták. Érdemeikre tekintettel ugyan őket is megerősítették hivatalukban, tanácsi tagságukban; de hogy a közösség se kerüljön emiatt hátrányba, és a város ügyei is „fogyatkozás nélkül follyanak," új, ,,honorarius" tanácsbelieket is választottak. (Ezek fizetés és föld participatió nélkül viselték 8
