Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5

mok voltak. Az egyházi magánföldesurak városai aránylag gyorsabban halad­tak az önkormányzat felé. A világi földesurak nehezebben mondtak le főható­sági joguk gyakorlásáról. 8 Eger és Gyöngyös esetében e megállapítások a XVIII. század végére az ellenkezőjére fordultak. A világi földesurak könnyebben mondtak le főhatósági joguk gyakorlásáról, mint Eger egyházi földesura, Eszterházy Károly püspök. Gyöngyös földesurai a város élére „felügyelőket" állítottak, s ezek készí­tették el az 1659. évi rendtartást, melyet aztán a földesurak hagytak jóvá. Eszerint az elöljárókat a város közössége választotta. 9 A városi önkormányzat legmagasabb szerve az átlagosan 12 tagú tanács, a belső tanács volt, élén a bíróval. Évenként, kétévenként választották őket. Vissi Zsuzsa hivatkozva Komoróczy György tanulmányára megállapítja, hogy a XVI. század végén a Debrecenben vizsgált esküdtnévsor összetétele évenként változott, több éven át kevés személy szerepelt többször; tehát való­ban választásról volt szó. A XVIII. századi városi fejlődóst tárgyaló tanulmá­nyokból viszont már az derül ki, hogy a tanácsot a választásokkor csak kiegészí­tették. Ha valaki egyszer bekerült a tanácsba, rendszerint késő öregségéig, haláláig bent is maradt. így a tanács lényegében állandó volt. 10 Vissi a tanulmányában jelzett dolgozatok 11 elemzéséből összegezi e fenti megállapítást. Ezt Gyöngyös város választásokra vonatkozó jegyzőkönyvei és iratai is alátámasztják. Azt a megállapítását azonban, hogy ,,. . .egyedül a bíró személye látszik változónak. Megbízatása általában egy évre szólt, de rendszerint csak két évenként választották újra." — már nem. Gyöngyös város protokollumai szerint a szokások mások. Hasonlóan másként történtek a tiszt­viselők jelölései, megválasztásuk is, mint ahogyan ő leírja. 12 Gyöngyösön hat-hat választott tanácsos alkotta a magisztrátust. Hat fize­tést kapott, hat pedig ,,honorarius" tanácsos. A tisztségviselőket Gyöngyös privilégiuma szerint az évente Szent György napján tartott közgyűlésen vá­lasztották. Egyébként a polgárság egyeteme csak rendkívüli fontosságú kér­dések megvitatására ült össze. (Ilyen volt pl. Nagy Károly és tanácsának meg­választása illetve kijelölése miatt támadt zendülés ügye 1794. őszén) 13 Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás napi tennivalóit a városi tanács, a magisztrátus és az egyes kinevezett tisztségviselők oldották meg. A bírák választása a XVIII. század végére már nem az Ember Győző által a XVII. századra jellemzően említett módon történt a „leköszönt bírák által je­lölt hat személy közül," hanem az ,,építőszék" jelölése alapján, a meghatáro­zott módon. 14 Szakismeretre a tisztségviselők közül csak a jegyzőnek volt szüksége. Ezt az állást az oppidumokban jogban járatos, írni és fogalmazni jól tudó férfiak tölthették be. A jegyző, — ha évenként újra is választották, élete végéig, amíg ereje engedte, — viselte a tisztséget. Előfordult, hogy idegenből hoztak nótá­riust. 15 Gyöngyösön az építőszék a XVIII. század végén a jegyzőt nem jelölte vá­lasztásra, hanem kinevezéssel erősítette meg tisztségében. A városi alkalmazottak bár kaptak fizetést (földben, földhasználatban és terményben), fő jövedelmüket a bírságokból és különböző illetékekből való arányos részesedés tette ki. 16 A városi hatóság hatásköre és legfontosabb feladata a XVII. században is az igazságszolgáltatás volt. A rövidebb-hosszabb időközökben összeülő városi 6

Next

/
Thumbnails
Contents