Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5

Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírójának 1794-ben lezajlott pere) Bevezetés A városi hatóság működése, annak szervezete, hatásköre, ügyintézése, azok részletei a legkevésbé ismert és kutatott részei a közigazgatástörténetnek is. Méginkább elhanyagolt része a helytörténetnek, melyről a kutatások eddigi eredményei alapján szinte semmit sem tudunk mondani.

1 Az irodalom — még az újabban megjelenő tanulmányok is — elsősorban a szabad királyi városokkal, valamint az ilyen kiváltságos városokkal foglalkoznak; ugyanakkor a korlátozott önkormányzattal rendelkező „hagyományos" mezővárosok kérdése háttérbe szorul.

2 A mezővárosok, az oppidumok önkormányzata általában korlátozottabb volt a kiváltságokkal rendelkező szabad királyi- vagy bányavárosokénál. Mértéke a földesurak ( — illetve földesurai —• ) és a város viszonyától függött. Ez a viszony nemcsak a közigazgatás és az igazságszolgáltatás alakulására, hanem az egész fejlődésre hatással volt mind gazdasági, mind társadalmi téren. — Jó példa erre a kettős földesuraság

:J alatt élő Eger, — és a sok földesura Gyöngyös fejlődése és élete. „Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat ott tudott legteljesebben kibontakozni, ahol a földesúr a legkevésbé avatkozott a város életébe."

á Ha Gyöngyös városában teljes önkormányzatról nem is beszélhetünk, mégis más ez, mint Egeré. Annál is inkább más, mert amíg Egert a soha nem kért, de a török alóli felszabadulás után kapott szabad státusától hamar megfosztotta Fenessy püspök már 1695-ben; addig Gyöngyös önállóbb helyzetét megtartotta. A sok földesúr birtokolta város ősi kiváltságaira hivatkozva, — az évenként lezajlott választásokon a jelöltekből szabad tisztségválasztási gyakorlattal és joggal rendelkezett.

5 Az itteni úriszék a mindenütt megvolt igazságszolgáltató funkción túl a tisztségviselők jelölésével, és megválasztásuk után megerősítésükkel, a közösség közigazgatásában is részt vett.

0 De nem vonhatta ki magát a földesuraság a városnak a Károly Róbert királytól vett privilégiumában (melyet többször megerősítettek, kibővítettek

7

), lefektetett kiváltságok alól. Nem sérthette azt meg. Ha megtette, annak súlyos következményei lehettek. (Erre példa a közlésben következő események az 1794. esztendőből.) Ember Győző megállapítása szerint az önkormányzat megszerezhetősége szempontjából a XVII. században legkedvezőbb helyzetben a királyi oppidu-