Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Heves megye gazdasági és társadalmi helyzete az abszolutizmus idején (A szegényparaszti- és munkásmozgalmak kezdeti évei) • 44
lozta. 74 Ha akadt is olyan kezdeményezés, amely bár szavakban, de mégis előtárta „segítő szándókát," mint 1865-ben a szintén Gyöngyösre tervezett Népbank, a birtokosok, gazdagok azonnal elálltak attól. Pedig ez a bank legalább terveiben a következőket akarta megvalósítani: ,,(1.) Közgazdászati, tehát olcsó kölcsönhitelre és takarékosságra szoktatás, tőkeszerzés. (2.) Ugyanezen indokból jótékony és valóban humanisztikus (működés). (3.) Könnyen hozzáférhető és teljesen népszerű alapokra (építés)." A Mátraalja 19 községének induló tőke hiányában négy évig kellett várnia a népbank megalakítására, amikor is államkölcsön-tőkével végre létrejöhetett. 75 Az urak pénzügyi érdekeit szolgáló „népbankok" lényegét találóan fogalmazta meg az Eger hetilap a Schultzer— Delitsch-féle segélyező intézetek példájára hivatkozva: ,,Az uralkodó elv ez intézményekben ez: «Segíts magadon, az Isten is megsegít! » 76 Az urak nem elégedtek meg a paraszti nyomorgók „anyagi" „megsegítésével." Építve a parasztság vallásosságára, sokmindent elkövettek az egyházak közreműködésével a „lelki" „megsegítés" érdekében is. A parasztfiatalok „lelki egybefogása," valamint lázadó magatartásának csillapítása céljával 1860. szeptember 8-án gr. Bartakovics Béla érsek jelenlétében megalakították az egri Katolikus Legényegyletet. Az egylet négyes jelszavának első mondata, a „Vallás és erény 8 " eleve a békés türelemre intett. 77 A megye másik városában, Gyöngyösön Bányász Sándor róm. kat. káplán szervezete meg a legényegyletet, amelynek alapszabályát 1865. május 1-én megerősítette „kegyelmes érsekünk 0 nagyméltósága főpásztori áldása" is. 78 A két egylet, valamint a később alakult legényegyletek is a vallás nevében beletörődésre — az erény nevében pedig a feljebbvalók iránti tiszteletre, egymás iránti szeretetre (az elnyomók szeretetére is!), az állam iránti odaadásra igyekeztek nevelni. Az útkeresés során az agrárproletár lakosság egy részének, nagyon gyér számú rétegének sikerült csupán a menekülés olyan útjára lépnie, amelyen bár szűkös jövedelemhez, de legalább állandó keresethez juthatott. Munkát vállalt az üzemekben, gyárakban vagy bányákban. Az ide való lépését az ipar fokozódó munkaerőigénye tette lehetővé, amely összefüggött a megye kibontakozó ipari fejlődésével. Már egy korabeli vizsgálódás arra vetett fényt, hogy a szegényparasztság „földjeinek véghetetlen parcellázása miatt elszegényedve, városokba tódul, hogy a proletár munkások számát növelje." 79 A tőkés fejlődés és az ipari munkásság kialakulása Kevés számú munkásság már 1848/1849 előtt is volt a megyében, amely manufaktúrákban, céhes üzemekben, ipari létesítményekben dolgozott. Számuk Egerben és Gyöngyösön volt jelentékenyebb. A céhes ipar a forradalmat követően még szerepet játszott a megye lassú fejlődésének kibontakoztatásában. Hiszen az ipari termelés fontos részét nyújtotta .A megye ipari arculatát viszont a kisipar túlsúlya jellemezte. A céhes ipar fejlődési vonala kettős volt. Az önkényuralom idejének kezdetén virágzásnak indult. (A mesterek többségének még saját munkaeszköze van.) Az 1850-es évek végétől és az 1860-as évek közepétől megtorpan, majd pedig megtörik monopol ipari vezető szerepe, és elkezdődik a hanyatlása. A parasztiparnál vagy háziiparnál gyorsabb volt ez 2 folyamat. A Pásztó—Mátra—Eger vonalától Északra fekvő palóc községekben továbbra is jelentős a háziipar, például a fonás, szövés, fafaragás, kosárfonás. Sőt az önellátáson túl éppen az ilyen termékekkel távolabbi piacokra is elértek a tehetséges háziiparosok. Többek között az árokszállásiak állandóan a solymosiak készítményeit vásárolták. 80 53
