Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27
megtudjuk, hogy a „titkos összetételű gyógyszerek" forgalomba hozatalát már az 1876. évi XIV. te. 53. §. alapján a belügyminiszter engedélyheti. A rövid határidő az egész ország területére vonatkozó gyógyszerek felülvizsgálatára természetesen elégtelennek bizonyult, úgyhogy azt a miniszter 1904. július l-ig meghosszabbította. Azonban ,,tekintettel arra, hogy ez utóbb titűzött határidő közeledtével még mindig felmerülnek a szabályrendelet végrehaj kását megnehezítő és hosszabb tárgyalást igénylő némely kérdések, az ügy teljes rendezése érdekében" a belügyminiszter a rendelkezés hatályba lépését felfüggesztette.' 01 Az Egri Vizet készítő gyógyszertárak tulajdonosai közül a rendelet életben léte alatt egyikőjük sem kapott engedélyt a gyógyszer készítésére, bár mindegyik beadta azt. 1904. október 4-én azután a belügyminiszter három és fél hónappal a kérdéses rendelkezése felfüggesztése után kibocsátotta 92933/ IV r-b\1904. B. M. számú engedélyét az Egri Víznek az irgalmas rend egri gyógyszertárában való kizárólagos gyártásra. Az Egri Víz történetében sorsdöntőnek mondható határozat szövegének ismerete elengedhetetlenül szükséges. ,,Tárgy: Klinovszky Albert,^ Erdős Jenő 59 és Dr. Hibay György és Szegő László 60 egri lakosok kérelme az Egri Víz forgalombahozatalára." Kizárólagos joggal az Eger Víz készítését az irgalmas rend egri gyógyszertárának engedélyezi. ,,A gyógyszerkülönlegesség forgalombahozatalát az Országos Közegészségügyi Tanács véleménye alapján tudomásul veszem, s tekintettel a kérelemben felhozott méltánylandó körülményekre, kivételesen megengedem, hogy a szer címkéjén az előállítási mód mellőzésével csupán a főhatóanyagok jeleztessenek." Erdős Jenő, dr. Hibay György és Szegő László gyógyszerészeknek az általuk Egri Víz név alatt forgalomba hozni kívánt gyógy szer különlegesség forgalombahozatalát az Országos Közegészségügyi Tanács véleménye alapján nem veszem tudomásul, mert készítményük összetétele nem felel meg a régi és erdeti Egri Víz összetételének, de különben is azon nyilvánvaló szándékukkal, hogy az irgalmas rend által 200 év óta készít tett azonos nevű szer jó hírnevét a közönség megtévesztésével saját előnyeikre kihasználják, túllépnek a tisztességes verseny korlátain." Heves vármegye alispánjához érkezett belügyminisztériumi engedély alapján Eger város polgármestere, mint elsőfokú egészségügyi hatóság értesítette az érdekelt patikusokat a döntésről, egyben pedig a városi főorvost ,,tudomásul és miheztartás végett." Mielőtt azonban nyomon követhetnénk az eseményeket, foglalkoznunk kell ,,a belügyminisztérium elvi jelentőségű rendeleté"-vei. Kellő történelmi távból, az események, a tények és az iratok ismerete alapján megállapíthatjuk, hogy mindenképpen méltánytalan volt a döntés a jezsuita gyógyszertár jogutódj Magyar Király tulajdonosára nézve. Kézenfekvően valótlan az az állítás, hogy az egri irgalmas barátok az Egri Vizet 200 éve készítik. Ez ugyanis azt jelentette volna 1904-ben, hogy ők már 1704-ben is állítottak elő Egri Vizet, holott maga a jezsuita patika is csak 10 esztendő múltán, 1714-ben nyílt meg. Saját gyógyszertáruk pedig csak 1728-ban kezdte meg működését. De még a legoptimálisabb körülmények között is csak a magyarországi jezsuita rendnek 1773. évi feloszlatása után kezdhették meg, a recepturához valaminő ismeretlen úton-módon való hozzájutás után az Egri Víz készítését. Joggal merülhet fel bennünk az a kérdés, hogy ilyen valótlan alapállásból miképpen állapíthatta meg az Országos Közegészségügyi Tanács azt, hogy melyik patika receptúrája az eredeti. A belügyminisztérium döntésének méltánytalanságát még több további érv is hitelesíti. Elsősorban is maguk az egri irgalmasok: a kialakult éles jogi 39
