Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27

vita során, amelyet hírlapi csatározások egészítettek ki, nem is kísérelték meg bizonyítani, hogy miképpen jutottak a gyógyszer készítési előiratához. Más­részt, már jóval a per lezárulta után, az 1920-as évek során állottak elő a Neussel Jakab kórházi kezelése alatti receptmegszerzés históriájával. 61 S mint már láttuk, ebben sem mondtak igazat, hiszen Neussel nem állott a egri irgalmas kórház kezelése alatt. De, hogy az idézett és részleteiben ismertetett belügyminisztériumi ha­tározat indoklásában kifejtettek sem állnak szilárd talajon, maga a belügy­minisztérium ismeri el, amikor a kibontakozott, széles körű bizonyítóanyagra épült jogi vita során, 1905 november 8-án beadványuk nyomán arról értesíti Heves vármegye alispánján keresztül a jezsuita gyógyszertár jogutódját, a Magyar Király patika tulajdonosát, Erdős Jenőt, hogy ,,az Egri Víz nevű gyógyszerkülönlegesség kizárólagos gyártási jogát" azért juttatta az egri irgalma­soknak, mivel ,,a legelső folyamodók voltak. . . s a már szerzett jogok sérelmével járna," ha más is megkapná a szer gyártási engedélyét. Ha belügyminisztérium minden részrehajlás nélkül határozott, akkor miért nem az szerepelt az indok­lás érveként, s miért kellett a tények keresése, tisztázása nélkül nem eredeti­nek bélyegezni a volt jezsuita patika készítményét? Amikor a vita már széles hullámokat vetett, a belügyminisztérium már hajlandó lett volna a Piac téri Kígyó patika két társtulajdonosának: Hibaynak és Szegőnek megadni a gyártás jogát, ha készítményüknek „Egri cseppek" nevet adnának. Már pedig láttuk tanulmányunk elején, hogy milyen nagy a különbség a Kígyó és a Gránátalma patikák Egri Vizének receptúrája kö­zött. Kövessük most nyomon az eseményeket a belügyminisztériumi döntés után. Természetszerűen a Magyar Király és a Kígyó gyógyszertár tulajdonosai egymást érő beadványokkal ostromolták Eger polgármesterét, Heves vár­megye alispánját és a belügyminisztériumot, de természetesen mindenütt elutasítás lett a sorsuk. A polgármester azzal a jogilag korrekt indoklással ve­tette vissza fellebbezésüket, hogy ,,a belügyminisztérium rendelete végérvényes rendelettel bír." Az érintettek még 1906-ban is ,,ujrafelvétel"-lel kísérleteztek. Az Egri Víz körül kialakult nagy pernek volt egy súlyosan félrevezetett patikus áldozata is. Miután ugyanis a Magyar Királytól is megvonta a minisz­térium az Egri Víz készítési jogát. Erdős Jenő és felesége Körmendy Jolán 50 ezer koronáért eladta a patikát Pintér Barnabásnak, — aki a későbbi pol­gári per során így adta elő az ügyet: ,,A gyógytár értékének megállapításánál lényeges tételként szerepelt az, hogy Erdős Jenő és neje, Körmendy Jolán. . . biz­tosítottak engem arról, hogy a nevezett gyógytárnak az Egri Víz nevű gyógyszer­különlegesség gyártására és forgalomba hozatalára kizárólagos joga van. Ezt a jogosítványt a vételár megszabásánál mi egyetértőleg 10 ezer koronában állapí­tottuk meg." Erdősek garantálták Pintérnek, hogy ha ,,ezen jogosítványom a Magyar Király gyógytárban nem lesz meg, akkor 10 ezer koronát a vételárból visszatarthatok." Pintér Barnabás elkövette azt a nagy hibát, hogy nem érdek­lődött az Egri Víz készítésének lehetősége felől, s az egész vételárat készpénz­ben kifizette Erdős Jenőéknek. Erdős, aki egyébként maga is próbálkozott a gyártás jogának a megszerzésével, Pintért per indítására próbálkozott rá­venni. Pintér Barnabás azonban Erdős Jenőék ellen indított polgári pert, az őt illető 10 ezer korona visszafizetése érdekében. A per húzódott-halasztó­dott, és Erdős Jenő és felesége letagadta, hogy létezett volna egy olyan meg­állapodás, melyben ők garantálták az Egri Víz kizárólagos gyártási jogát. 40

Next

/
Thumbnails
Contents