Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27
vita során, amelyet hírlapi csatározások egészítettek ki, nem is kísérelték meg bizonyítani, hogy miképpen jutottak a gyógyszer készítési előiratához. Másrészt, már jóval a per lezárulta után, az 1920-as évek során állottak elő a Neussel Jakab kórházi kezelése alatti receptmegszerzés históriájával. 61 S mint már láttuk, ebben sem mondtak igazat, hiszen Neussel nem állott a egri irgalmas kórház kezelése alatt. De, hogy az idézett és részleteiben ismertetett belügyminisztériumi határozat indoklásában kifejtettek sem állnak szilárd talajon, maga a belügyminisztérium ismeri el, amikor a kibontakozott, széles körű bizonyítóanyagra épült jogi vita során, 1905 november 8-án beadványuk nyomán arról értesíti Heves vármegye alispánján keresztül a jezsuita gyógyszertár jogutódját, a Magyar Király patika tulajdonosát, Erdős Jenőt, hogy ,,az Egri Víz nevű gyógyszerkülönlegesség kizárólagos gyártási jogát" azért juttatta az egri irgalmasoknak, mivel ,,a legelső folyamodók voltak. . . s a már szerzett jogok sérelmével járna," ha más is megkapná a szer gyártási engedélyét. Ha belügyminisztérium minden részrehajlás nélkül határozott, akkor miért nem az szerepelt az indoklás érveként, s miért kellett a tények keresése, tisztázása nélkül nem eredetinek bélyegezni a volt jezsuita patika készítményét? Amikor a vita már széles hullámokat vetett, a belügyminisztérium már hajlandó lett volna a Piac téri Kígyó patika két társtulajdonosának: Hibaynak és Szegőnek megadni a gyártás jogát, ha készítményüknek „Egri cseppek" nevet adnának. Már pedig láttuk tanulmányunk elején, hogy milyen nagy a különbség a Kígyó és a Gránátalma patikák Egri Vizének receptúrája között. Kövessük most nyomon az eseményeket a belügyminisztériumi döntés után. Természetszerűen a Magyar Király és a Kígyó gyógyszertár tulajdonosai egymást érő beadványokkal ostromolták Eger polgármesterét, Heves vármegye alispánját és a belügyminisztériumot, de természetesen mindenütt elutasítás lett a sorsuk. A polgármester azzal a jogilag korrekt indoklással vetette vissza fellebbezésüket, hogy ,,a belügyminisztérium rendelete végérvényes rendelettel bír." Az érintettek még 1906-ban is ,,ujrafelvétel"-lel kísérleteztek. Az Egri Víz körül kialakult nagy pernek volt egy súlyosan félrevezetett patikus áldozata is. Miután ugyanis a Magyar Királytól is megvonta a minisztérium az Egri Víz készítési jogát. Erdős Jenő és felesége Körmendy Jolán 50 ezer koronáért eladta a patikát Pintér Barnabásnak, — aki a későbbi polgári per során így adta elő az ügyet: ,,A gyógytár értékének megállapításánál lényeges tételként szerepelt az, hogy Erdős Jenő és neje, Körmendy Jolán. . . biztosítottak engem arról, hogy a nevezett gyógytárnak az Egri Víz nevű gyógyszerkülönlegesség gyártására és forgalomba hozatalára kizárólagos joga van. Ezt a jogosítványt a vételár megszabásánál mi egyetértőleg 10 ezer koronában állapítottuk meg." Erdősek garantálták Pintérnek, hogy ha ,,ezen jogosítványom a Magyar Király gyógytárban nem lesz meg, akkor 10 ezer koronát a vételárból visszatarthatok." Pintér Barnabás elkövette azt a nagy hibát, hogy nem érdeklődött az Egri Víz készítésének lehetősége felől, s az egész vételárat készpénzben kifizette Erdős Jenőéknek. Erdős, aki egyébként maga is próbálkozott a gyártás jogának a megszerzésével, Pintért per indítására próbálkozott rávenni. Pintér Barnabás azonban Erdős Jenőék ellen indított polgári pert, az őt illető 10 ezer korona visszafizetése érdekében. A per húzódott-halasztódott, és Erdős Jenő és felesége letagadta, hogy létezett volna egy olyan megállapodás, melyben ők garantálták az Egri Víz kizárólagos gyártási jogát. 40
