Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27

A vers magyar fordításban így hangzik: A jó egri víz kizárólag a patikában születik (készül), de ama felhők szülte víz, melyet csak az Isten háríthat el és a hegyekkel tarthat távol, nekünk mindig idegen (alkalmatlan). Meg kell azonban jegyezzük, hogy nem tudjuk azt, miszerint a vers még jezsuita eredetű-e, vagy pedig az Egri Víz későbbi készítőjére, az egri irgalmasok patikájára utal. Az Egri Víz későbbi készítői 1904-ig. Nincs levéltári adat arra vonatkozóan, hogy az egri jezsuita patikának 1773-ban kincstári kezelésbe való vétele során és után, mi lett az Egri Víz titkának a sorsa. Baradlay János az 1920-as évek során a magyarországi gyógyszerészet története feldolgozása kapcsán megírta az egri irgalmas rend egri Grátalmához címzett patikájának a rövid történetét is. Ekkor az egri perjel elbeszélése alapján a következő regényszerű históriát jegyezte fel. A jezsuita rend 1773. évi feloszlása után, pontosan nem ismert időpontban Neussel Jakab patikus megbetegedett, s az irgalmas barátok kórházába került, ahol azután gyógykezelés viszonzásaként a rend egri gyógyszertárának átadta az Egri Víz készítésének leírását.

42 Levéltári kutatásaimmal megállapítottam, hogy az egri irgalmasok által vallott história nem fedi a valóságot. A Heves megyei Levéltár ugyanis maradéktalan teljességben őrzi az irgalmasok egri kórházának XVIII századi betegfelvételi naplóköteteit, — s azok gondos átvizsgálása után kiderült, hogy Neussel Jakab nem volt sohasem az illető kórház paciense! Neussel Jakab röviddel a volt jezsuita patika elárverezése után meghalt, de betegsége során sem került kórházi kezelésre.

43 Hogy miként jutottak az egri irgalmasok is az Egri Víz készítésének titkához pillanatnyilag nem tudható, de semmiképpen sem lehet kizárni annak a lehetőséget, hogy nekik Neussel adta át a kérdéses recepturát, — talán éppen betegsége otthoni kezelése során. Neussal tettének indítékait vizsgálva azzal magyarázhatjuk, hogy elvesztette minden reményét abban, hogy rendje ismét visszanyerheti patikáját, és folytathassa a híres medicina készítését. Az egykori szerzetes-gyógyszerész nem akarta titkát.magával vinni a sírba, s végső soron egri egyházi kézbe adta tovább a gondjaira bízott gyártási eljárást. Kétségtelen, hogy a kamarai kézbe került jezsuita patika tovább is készítette a kelendő ós jövedelmező medicinát, s a minden patikában meglévő úgynevezett manualis-szaA (receptgyűjtemény) átkerült a ,,titok" a későbbi tulajdonosok kezére is. Levéltári adat bizonyítja, hogy már 1818-ban a jezsuita patika jogutóda, a Széchenyi utcai Magyar Király, és az irgalmas rendiek Gránátalma gyógyszertára is készítette és forgalmazta az Egri Vizet. Ekkor ugyanis éppen a Magyar Király tulajdonosa, Spetz András bepanaszolta a városi magisztrátusnál az irgalmasokat, hogy ,,azok rendházuk ablakán keresztül titokban Egri Vizet áruigattak a betegeknek. "

u * * * Az irgalmas rend egri rendházának és kórházának gróf Erdődy Gábor 1726. október 8-án kelt alapítólevelével vetette meg az alapját.

45 Két esztendő múltán, 1728-bsni már a patikát is megnyitották. Oly nagy jelentőséget tulajdonítottak a jezsuiták mellett a másik egri gyógyszertárnak, hogy Erdődy püspök 35