Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27

700, Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék 200, Eger városa pedig 100 forint adománnyal támogatták az igen számottevő vállalkozást.

46 A patika a jelenlegi kórházi gyógyszertár helyén működött, de elsősorban a kórházi betegek ellátását szolgálta, s az utcai gyógyszervásárlókat csak a saroktól számított harmadik ablakon át szolgálták ki, melyet később több lépcsőfokon át lehetett megközelíteni, s a várakozókat az időjárás viszontagságai elől egy kis tetővel védték. Ezt a helyzetet ábrázolja egy rézmetszet is, mely a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében található.

47 A mizeriek patikája a szegényebb lakosság szükségletét kívánta kielégíteni, és a jobb módú és gazdag emberek a jezsuitáknál szerezték be továbbra is gyógyszereiket.

48 Ezt a megállapítást támogatja az a megfigyelés is, hogy a Gránátalmához címzett gyógyszertár megnyitása után sem csökkent a jezsuiták bevétele.

49 A patika utcai bejáratának portálját csak meglehetősen későn, 1842-ben alakították ki.

50 A freskókkal díszített patikahelyiség biedermeir berendezésével ma a megyei kórház gyógyszertárául szolgál, s a nagyközönség elől el van zárva. * * * A konkurrenciaharc az Egri Vizet készítő és forgalmazó két gyógyszertár: a Magyar Király és a Gránátalma tulajdonosa között már a XIX. század elején fellángol. Mint már láttuk, 1818-ban Spetz András, a Magyar Király tulajdonosa feljelentette az irgalmas rendieket, mivel Egri Vizet készítettek és hoztak forgalomba. Az eddig feltárható adatok szerint tehát a jezsuita patika jogutóda élt először a kizárólagos gyártás, illetve „a valódi Egri Víz" nevű gyógyszerkülönlegesség készítési jogával! A Magyar Király patikusa, Weszely Imre az Egri Posta 1862. év 6. számában nyílt levélben szólította fel az irgalmas szerzet igazgatóságát, mutatná ki, hogy ők is bírják a valódi Egri Víz készítésének titkát, azon ígérettel, hogy titkot mindketten közösen bírják."

51 Weszely becsületesnek látszó kezdeményezése, hogy a két patika eredeti recepturainak egyeztetése után egymás pocskondiázása nélkül forgalmazzák a jezsuiták előírása szerint készült medicinát, dugába dőlt, mert az irgalmas rendiek nem is reflektáltak az ajánlatra. Weszely révén fény derül az ő készítménye valóban eredetinek látszó voltára. 1866. december 15-én kelt nyílt levélben a sajtó hasábjain elmondja, hogy amikor a feloszlatott jezsuita rend patikáját „az eredeti Egri Víz készítésének titkával egyetemben eladták. . . egyenesen ezen titok átruházásáért, mely a gyógyszertárnak külön jövedelmi forrását képezte, kötöttek ki világosan magasabb vételárösszeget." így azután ,,a valódi Egri Víz titka" a Magyar Király tulajdonosainak birtokában kézről-kézre adódott tovább.

52 A megindult vitában az irgalmasok az Eger c. helyi lap 1867. 2. számában viszontválaszt adtak, amire Weszely nyomban visszavágott, s „Egri Víznek csúfolt folyadék"-naik titulálta az irgalmasok gyógyszerét, kijelentvén, hogy „a szerzet egri készítménye semmi egyébb, utánzásnál." Ismételten felhívja a rendet, hogy közölje ,,a titok birtokbaj utasának kimutatását, vagy legalább is valószínűségét."

53 1. ábra. A kígyóhoz címzett gyógyszertár hirdetése az EGER című újságban. 1884. 2. ábra. A Magyar királyhoz címzett gyógyszertár prospektusa az Egri Víz csomagolási . . mellékleteként