Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27

Hogy valóban keresett cikk volt a XIX. században a titkos összetételű Egri Víz készítési módja, igazolja, hogy a jó hírű dr. Traxler László receptkönyve is közli rosszul sikerült változatának összetételét.

7 Eszerint a „Spiritus Agriensis" alapanyagát adó növényi részek összetétele a következő: Fahéj 35 gramm Mirha 40 gramm Levendulavirág 50 gramm Rozmaringlevél 50 gramm Zsidótömjén (Styrax calamita) 100 gramm Kálium carbonicum 150 gramm E keveréket 6500 gramm spiritus-szal vegyítve desztillálták. A készítmény csekély édesítésére egyszerű cukorszirup (syrupus simplex) van előírva 50 gramm mennyiségben. Mint az összetételből kitűnik, a Traxler-féle Egri Víz teljesen más volt, mint az eredeti, s ahhoz íz és illat tekintetében semmi hasonlóságot nem mutathatott. Az Egri Víznek már a XIX. század elején való nagy kelendőségére utal, hogy már 1837-ben egy pesti patikus is készítette egy változatát. Eszerint ekkor J. O. Olatz „császári királyi promontóriumi (budafoki) uradalom gyógyárusa" akinek Pesten a Híd utcában volt boltja, „kémiai készítmény" -einek sorában hirdette az Ismertető Hazai- s Kül-gazdaságban és kereskedelemben c. lapban saját készítésű ,,egri-víz"-ét.

8 Az Egri Víz ,, gyógy hatása" Természetszerűen az Egri Víz mai aspektusból tekintve nem meríti ki a gyógyszer fogalmát. Ezt tükrözi az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalása is, mely szerint az 1960-as években ezen az alapon elvetette e készítmény gyógyszertári előállításának a gondolatát.

9 Az Egri Víz bizonyos csekélyebb mértékű kedvező hatása elsősorban a gyomorban érvényesül, ahol részben alkoholtartalmának, részben pedig, illóolaj-, más aromás és különböző keserűanyag-tártai mának a révén a gyomornedvtermelés serkentésében van pozitív hatása. Éppen ennél fogva, mint étvágyjavító de főleg, mint „gyomorerősítő" jöhet figyelembe.

10 Mándi-Szabó Béla, a volt Kígyó gyógyszertár utolsó magántulajdonosa elbeszélése alapján ismerjük, hogy a két világháború közötti tapasztalatai szerint, — mivel az Egri Vizet a már ismertetett Hibay-féle illóolajos receptura alapján készítette és ,,kézi eladásiban, azaz recept nélkül forgalmazta, — nemcsak mint „gyomorcsepp"-et, hanem mint élvezeti cikket is fogyasztották. A patika forgalmának számottevő s naponta rendszeresen visszatérő részét képezte a Piac téri nagyszámú kofa, akik nemcsak kora reggel, piackezdéskor, de piaczárás után is be-betértek a Kígyó patikába egy-egy kupica Egri Vízre. A kérdés orvostörténeti érdekessége, hogy igen gyakran ugyanekkor „szíverősítő"-ként enyhén megfestve, mint „aqua carminativa"-t is fogyasztották. Az utóbbival kapcsolatban viszont meg kell jegyeznünk, hogy az aqua carminativa eredeti összetételében nem a szívre hatott, hanem szélhajtó volt.

11 30 \