Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27
Mindettől eltekintve nemcsak a XVIII. században, de adataink szerint a XIX. század második felében, mint ,,gyógy szer különlegességet" említik az iratok és hirdetmények. A jezsuita patika jogutóda, a Magyar Király tulajdonosa 1866-ban így jellemzi az Egri Víz gyógyhatását: „Az egri jesuiták által feltalált hathatós gyógy erejű Egri Víz már több, mint egy századon át folytonosan s most is gyors és biztos gyógy- és óvszerül szolgál a szenvedő emberiségnek. Ezen víznek célszerű használata által már számtalanok megmenekültek bajaiktól és a legjobb egészség visszanyerésének örvendettek, Ezen valódi és eredeti igen hasznos gyógyszer ajánlható: főfájás, szédülés, ájulás, szívdobogás, fülzúgás, fejfájás, nyilamlás, gyomorgörcs, gyomor gyöngeség, kólika, ideggyengeség, testzsibbadás és csúzos bántalmakban. . . " 12 Birtokomban van a patika következő tulajdonosának, Köllner Lőrincnek is az üvegekhez mellékelt használati utasítása, melyben elődjénél, Weszely Imrénél lényegesen nagyobb üzleti érzékkel terjeszti ki a szer felhasználási lehetőségeit. ,,. . . Utazás alkalmával azoknak, akiknek ez rossz hatást, gyomorémelygést vagy éppen hányást idéz elő, különösen ajánltatik. . . mint legbiztosabb gyógyszer. . A ragadós és járványos betegségek alkalmával és csupán, mint elővigyázati óvszer és az egészség fenntartására ajánltatik. Ezen megbecsülhetetlen gyógyszert folyton kéznél tartani általában mindenkinek ajánltatik, különösen utazók és vidéken lakók számára, akik nem minden pillanatban juthatnak orvoshoz, de bajoknak annál is inkább kitéve vannak, az Egri Vizet hű társ és orvosként mindig magukkal vigyék s tapasztalni fogják mind magukon, mind máson, hogy előforduló bajokban mily sokat segítenek." 13 Történelmi érdeklődésre tarthat számot, hogy 1883-ban Buzáth Lajos, a Kígyó patika tulajdonosa a Budapesti Vegykisérleti Állomástól „vizsgálati bizonyítvány" -t szerzett be az Egri Vízről. A laboratóriumban természetesen nem a szer gyógyhatását állapították meg, hanem annak az emberi szervezetre ártalmatlan voltát. ,,. . .benne több hatályos gyógy alkatrész találtatott. Az Egri Víz alkatrészei nem bírnak oly tulajdonságokkal, melyeknek következtében nevezett készítmény kellő módon használva az emberi szervezetre ártalmas hatással lenne." u Az ismertetett gyógy jav allatoknak és a vegyvizsgálati bizonyítványnak nem más volt a feladata és célja, mint a hírverés, a gyógyszer minden áron való propagálása. Az Egri Víz nemcsak hazánkban, de Monarchia-szerte is széles körben ismeretes medicina volt, sőt az egri irgalmasok az amerikai kontinensre exportáltak is belőle. 15 Közismertté válásában döntő szerepet játszott az azt kezdetben előállító jezsuita, majd pedig a XIX— XX. században az irgalmas rend kiterjedt patikahálózata. Az Egri Víznek a patikák révén való közismertté válásához hozzájárult az a körülmény is, hogy a betegeskedők nagy része az elmúlt emberöltők során kisebb panaszaikkal az orvos kikapcsolásával közvetlenül a gyógyszerészekhez fordultak, akik azután ismereteik alapján a veszélyessé nem válható gyógyszert úgynevezett kézi eladásban, azaz orvosi vény nélkül az illető rendelkezésére bocsátották. Az előállító patikák természetesen nagy hírveréssel dolgoztak. Az egri irgalmasok Gránátalma gyógyszertára 1866-ban egy kis füzetet adott ki, mely tele volt „ajánlatokkal és bizonylatokkal." 1 " A Piac téri Kígyó patika tulajdonosa 1884-ben Buzáth Lajos például az Eger című helyi lap hasábjain július 10-től szeptember 18-ig egyfolytában tekintélyes nagyságú hirdetésben propagálta saját készítésű Egri Vizét. 17 31
