Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Szecskó Károly: Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944) • 90

kubikosok és cselédek a saját érdekeiknek megfelelően tudják megvitatni helyzetüket. Szerintem a szervezkedés az 1943-as esztendőben országos arányokat ölthetne és a jövő magyarságának kialakulásában, a termelésben elfoglalt helyzetének megfelelő, döntő súllyal lenne."

lzz A sarudi levélíró hozzászólásában bár nem közvetlenül a témáról írt, de mégis érdekesek gondolatai, mivel a parasztság különböző rétegei szervezésére hívta fel a figyelmet. VII. Földmunkás mozgalmak 1. 1938 tavaszán a Grüzner M. Salamon örökösei és Fleischman Henrik tulajdonát képező, Detk község határában levő szőlőtelepen foglalkoztatott kb. 120 napszámos március közepén béremelési kérelemmel fordult a munkaadóhoz. Kérték az 1 pengő 40 filléres napszámbérüknek legalább 2 pengőre való felemelését. Kérésüket a munkaadó elutasította, ezért a napszámosok március 14-én abbahagyták a munkát és a detki községházára vonultak. Kérték a községi jegyzőt, hogy béremelési szándékukat foglalja kérvénybe, és azt juttassa el a gyöngyösi járás főszolgabírójához. A jegyző, mivel a kórelmet indokoltnak találta, a kérvényt megfogalmazta, s azt felterjesztette a gyöngyösi járási főszolgabírónak. Március 21-én 8 munkás önként jelentkezett az uradalomba munkavállalás végett, majd az ezt követő napokon a többi munkás is munkába állt. Ettől kezdve azonban már nem napszámbérért, hanem holdanként 10 pengőért vállalták el a szőlő kapálását. Ez megfelelt a napi 2 pengős napszámbérnek.

134 2. 1939 áprilisában a gyöngyös—visontai szőlősgazdaságok vezetősége panaszolta, hogy a gazdaság által, a pusztavarjasi szőlőgazdaság művelésére felfogadott karácsondi idénymunkások dacára annak, hogy napkeltétől-napnyugtáig tartó munka teljesítésére kötelezték magukat, csak reggel 6-tól este 6-ig teljesítenek munkát. A szőlőgazdaságok vezetősége a gyöngyösi járási főszolgabírói hivataltól hatósági intézkedést kért. A gyöngyösi járás főszolgabírója 1939. április 20-án hozott határozatot a beadvány ügyében. Ebben figyelmeztette Debrei József ós társait, hogy mivel a szerződésben napkeltétől-napnyugtáig tartó munkára kötelezték magukat, az ezen szerződésben vállalt kötelezettségüknek az 1898. évi VI. törvénycikk 20. §-a értelmében eleget kell tenniök, mert ellenkező esetben a gazdaság jogosult a bérükből levonást eszközölni, szerződésüket pedig felbontani. Sőt a gazda indítványára a hatóság a szerződést megszegő munkásokat az 1898. évi II. törvénycikk 63. §-a értelmében 15 napig terjedő elzárással és 100 pengő pénzbüntetéssel büntetheti. A főszolgabíró felhívta Karácsond község elöljáróságát, hogy a határozatot a szerződést megszegő munkásoknak hirdesse ki.

135 3. 1939. április 1-én a Karácsond határában levő Héber Endre, Weisz Bernát, Rusz Jakab, Polgár István, Polgár Lajos, és Fülöp József né gyöngyösi lakosok szőlőtelepein foglalkoztatott 146 munkás béremelési követelés miatt a munkát beszüntette. Ekkor a munkaadók a férfimunkások napszámbérét 1 pengő 60 fillérről 2 pengőre, a nőkét pedig 1 pengő 40 fillérről, 1 pengő 80 fillérre emelték. A munkások április 11-én újabb béremelési követelést adtak elő, amikor is a férfiak napszámbórét 3 pengőre, a nőkét pedig 2 pengő 80 fillérre kérték felemelni. A munkaadók miután a férfiak napszámbérét 2 pengő 20 fillérre emelték, a munkát elkezdték azzal a kikötéssel, hogy csak reggel 6 órától este 6 óráig hajlandók dolgozni. A munkaadók tekintettel a szőlőmunka sürgősségére, a munkásokat a fenti feltételek mellett is tovább alkalmazták.

136 105