Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Szecskó Károly: Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944) • 90

4. 1939. május elején a Grüszner testvérek szűcsi szőlőgazdaságában Serfőző Erzsébet és 33 társa, akik 4 hónapi summás munkára szerződtek el, bérkövetelésük kielégítéséig a munkát abbahagyták. A járási főszolgabíró a panaszosokat és a gazdaság képviselőit meghallgatta. A tárgyalás során a következőkre derült fény: az ecsédi Agrária szőlőtelep munkásai béremelést kaptak, és reggel 6-tól este 6-ig tartó munkára csökkentették munkaidejüket. Az ottani bért és munkaidőt kérték a szűcsi gazdaság munkásai is. Ennek teljesítése elől azonban a gazdaság vezetősége elzárkózott. A főszolgabíró a munkát beszüntető napszámosokat felvilágosította arról, hogy a szerződésben napkeltétől-napnyugtáig tartó munkavégzést vállaltak. A szerződésben foglaltakat, amely a bért is meghatározza, be kell tartamok, ellenben az 1898. évi II. törvénycikk értelmében kihágást követnek el. A munkások a főszolgabíró tájékoztatása után kijelentették, hogy a munkát felveszik. A munkások szavaiból arra is fény derült, hogy a gazdaságban huzatos helyen vannak elszállásolva, egy helyiségben 40-en is vannak, férfiak és nők vegyesen. A főszolgabíró a munkások panaszát jogosnak találta, és kivizsgálását helyezte kilátásba. A vizsgálatot tiszti főorvosra bízták.

137 5. 1939. április 25-én a Domoszló és Markaz határában lévő Weiszman Henrik és Weizner Salamon örökösök szőlőtelepén foglalkoztatott 180 munkás béremelési követeléssel sztrájkba lépett.

138 6. 1939. május 4-én a Verpelét határában lévő István Béla-íéle gazdaságban 22 summás a munkát beszüntette, mert a munkaadó napkeltétől-napnyugtáig dolgoztatta őket. A munkások csak reggel 6 órától este 6 óráig voltak hajlandók dolgozni. Miután ezt a munkaadó teljesítette, a munkát tovább folytatták.

139 7. A Gyöngyöshalász községhez tartozó Aranyos-pusztán 1939. február 24-ón Lajcsik Mária és 23 társa gyöngyöshalászi lakosok szerződést kötöttek a Molnár-gazdaságban végzendő munkára. A szerződés értelmében napkeltétől-napnyugtáig kötelesek dolgozni. 1939. június 17-én a munkások bejelentették, hogy ők ezentúl csak reggel 5 órától este 6 óráig fognak dolgozni. Az intéző figyelmeztette őket, hogy ha a szerződésben rögzített munkaidőt nem tartják be, akkor a bérükből levonást eszközöl. A csendőri nyomozás során Lajcsik Mária munkavezető előadta, hogy 1939. február 24-én Salamon Miklós intézővel olyan szerződést kötöttek, amely szerint a Molnár-gazdaságban a szerződésben megállapított bérért napkeltétőlnapnyugtáig kötelesek dolgozni. Június 17-én azonban társaivkl közösen elhatározták, hogy mivel a község több gazdaságában is a szerződésben napkeltétőlnapnyugtáig munkát vállalt munkások csak reggel 5 órától este 6 óráig dolgoznak, ők sem hajlandók napkeltétől-napnyugtáig munkát végezni, hanem csak reggel 5 órától este 6 óráig. Azért is döntöttek így, mert a szerződés megkötésekor Salamon intéző szóbelileg tudatta velük, hogy ha más gazdaságokban a munkások reggel 5 órától este 6 óráig fognak dolgozni, akkor ő is így dolgoztat. Mivel az intéző adott szavát nem tartotta be, ezért léptek fel követelésükkel. A vizsgálat után nem indult eljárás a munkásnők ellen, mivel büntetendő cselekmény nem állt fenn, s az intéző a napszámosok feljelentését nem kívánta.

140 8. 1939. június 28-án a Karácsond határában lévő Elek Jenő-féle bérgazdaságban 22 aratómunkás bérkövetelés miatt sztrájkba lépett. Mivel a munkaadó a munkások kérését teljesítette, úgy a munkát még aznap tovább folytatták.

141 9. 1939. június 4-én a Nagy fügéd határában lévő Anna-majorban Eiseüe 106