Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

KÖZLEMÉNYEK - Kovács Béla: Johannes Pliczner lapicida • 96

csak az 17)26 és 1784 közötti évekből.

6 E naplók viszont 1897-ig tartalmazzák a bevételeket és 1893-ig a kiadásokat.

7 Érthetetlen, hogy miért szakad meg 1784gyel a Voit által közölt adatok sora, hiszen a szerző előtt is nyilvánvaló volt, hogy a naplók értékes, új építéstörténeti adatokat hoztak napvilágra. A III. kötet bejegyzéseinek vizsgálata során ugyanis fény derült volna a fenti két alkotás mesterének személyére, mint ahogyan ez most meg is történik. 1793. március 2i3-án „a deméndi kőfaragónak" a templom kapujának munkáiért előlegként 100 forintot fizetnek ki.

8 Május 31-én Pliczner kőfaragónak a templom kapujának munkáiért ismét adnak 75 forintot.

9 Június 14-én Pliczner kőfaragó ismét kap 100 forintot.

10 Június 6-án a templom kapuján dolgozó festő 30 forintot, a kőművesek 11 forint 25 krajcárt kapnak.

11 Július 9-én a kapu szárnyainak elkészítéséért egy asztalosnak 1 forint 42 krajcárt fizetnek ki.

12 Július 17-én a kapun dolgozó festő végső elszámolásként 26 forintot kap.

13 Július 23-án Pliczner végelszámolása 98 forintot tesz ki.

14 Ugyanezen a napon a kapun dolgozó szobrász 36 forintot kap.

15 A kapu építéséről a rendház História Donius-a is 'megemlékezik. 1793. június 28^án kelt bejegyzés szerint erre a napra elkészült ugyan a kapu, de a festő csak július 15-re lesz készen a munkájával. Az építés teljes költsége — beleértve a kőfaragó, a kőművesek, a festő és a lakatos munkát is — összesen 570 forintot tett ki.

16 Az általam kigyűjtött kiadási tételek összege ezzel szemben csak 478 forint 7 krajcár. Az eltérés abból adódik, hogy csak azokat a kiadási tétéleket vettem számításiba, amelyeknél egyértelműen jelezték, hogy a kapuval kapcsolatos munkára fizették ki. Ebiben az időszakban azonban még különféle mesterembereknek, elsősorban kőműveseknek is fizettek ki kisebbnagyobb összegeket, de ezek rendeltetését nem jegyezitek fel. A Pliczner kőfaragónak juttatott összeg 373 forint volt, a kapu teljes költségéneik több mint 85%-a. Rajta kívül még egy ismeretlen nevű festő és egy ugyancsak ismeretlen szobrász dolgozott a kapu kivitelezésén. Ez utóbbi mindössze 36 forintot kapott munkájáért, s ezek szerint inkább a finomabb szobrászati munkákban segítő közreműködő, semmint a kapu társalkotója lehetett. A fentiekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a kaput nem Giovanni Adami, hanem Pliczner János, a XVIII. század végének egyik legjelentősebb egri kőfaragómestere készítette.

17 Bár éppen nem a stíluskritikai és analógiás jelenségek alapján határoztam meg a ferences templom kapujának alkotóját, de nem hagyhatom említés nélkül, hogy a XVIII. század utolsó harmadából származó egri kapuk között csak három van olyan, amelynek jelentéktelennek tűnő részletképzése nagyon hasonló egymáshoz. E részlet a ferencesek kapuján az ívelt szemöldököt alátámasztó szögletes volutákból kialakított két sarokkonzol, valamint Pliczner János 1778-ban épített házának kapuján és a homlokzat jobb oldali elfalazott kapumezőjében a lapított szegmentíves szemöldököt alátámasztó két-két szögletes sarokkonzol. (Álmagyar u. 15.)

18 Ez nem lehet véletlen egyezés, hanem csak arra gondolhatunk, hogy a mester a ferencesek kapujánál saját korábbi alkotásának egy részletét ismételte meg. (Hasonló konzolok támasztják alá az 1772 és 1780 között épült volt nagypréposti palota (Kossuth Lajos u. 16.) kapujának vízszintes fagerenda szemöldökét.) Pliczner személyének ilyen módon történt azonosítása után kézenfekvőnek 97