Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Béla: Johannes Pliczner lapicida • 96
látszott, hogy a ferences templom homlokzata előtt álló kőkereszt mesterének is őt tételezzük fel. Ezt sugallta nemcsak a két alkotás szinte egyidőben történő elkészítése, de olyan jellegzetes formai jegyeket figyelhetünk meg, amelyeik a kapun és a kereszten egyaránt megtalálhatók: a kapu oszlopfejezetei alatt és a kereszt talpazatánajk felső része alatt húzódó fogrovatos díszítés azonossága szembetűnő volt. Az alamizsna-naplók átvizsgálása során a feltételezést valóságnak tudjuk bizonyítani. 1794. január 14-én Pliczner János kőfaragónak a templom előtti kereszt' elkészítéséért 50 forintot fizetnek ki. 19 Március 2-án Pliczner végső elszámolásként 80 forintot, a kereszt felállításán dolgozó kőműveseknek 11 forint 10 krajcárt, egy szobrásznak (10 mise stipendiuma értékében) 22 forintot adnak. 20 Március 6-án a kőművesek munkájáért 4 forint 54 krajcárt, a kövezők a kereszt előtti terület burkolásáért 1 forint 30 krajcárt kapnak, és ugyanezen a napon számolják el a felállításhoz szükséges ólom vételárát is 9 forint 44 krajcárban, amelyet Najmajer Ignáctól vásároltak. 21 Április 13^án a kereszt (és a sekrestyeszekrények) kifestéséért egy Ferenc nevű festő összesen 52 forint 28 krajcárt kapott. 22 A História Domus szerint a kereszt 1794. március 5-re készült el, és teljes költsége 208 forint és 8 krajcárt tett M. 23 Ha a festőnek a kereszten végzett munkájának ellenértékét 29 forintnak vesszük, akkor az általam kigyűjtött összegek is 208 forint és 8 krajcárt tesznek ki, amelynek kb 62%-át Pliczner kapta meg a munkájáért. Mint ahogy általában minden építkezés anyagi fedezetét alamizsnából gyűjtötték össze ; a ferencesek, a kereszt emelésére is kegyes adományokat gyűjtöttek. 1794. február 5^én Gyalogai Ignác nyomdász 6 forint 40 krajcárt, február 27-én Huszka János 9 forintot, április 22-én ismeretlen jótevő 40 forintot adományozott a kereszt felállítására. 24 Ezek az összegek azonban csak alig több mint negyedét tették ki a kereszt tényleges költségének; a hiányt minden bizonnyal egyéb adományokból és bevételekből pótolták. A ferencesek feltehetően nemcsak Egerben végzett korábbi munkái alapján ismerték Plicznert, de személyes kapcsolatuk is lehetett vele, mielőtt a két jelentős munkát rábízták. Ennek bizonyítéka talán az alamizsnák bevétele között az az 1792. január 9-én kelt bejegyzés, amely szerint a „deméndi kőfaragó" 5 forintot ad misemondásra. 25 Bár a bejegyzés a nevet nem említi, de több más alkalommal is így szerepel Pliczner személye, amikor kiléte egyértelműen megállapítható. A fentiek alapján összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az egri, volt ferences templom kapuzata és a mellette álló kőkereszt Pliczner János kőfaragó hiteles alkotása. E két jelentős művészeti alkotás mesterének meghatározása árnyaltabbá teszi eddigi ismereteinket az „egri stílust" kialakító személyekről. KOVÁCS BÉLA JEGYZETEK 1. Heves megye műemlékei I— II. Szerkesztette: Bercsényi Dezső—Voit Pál. Bp. 1972. (Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Bercsényi Bezső. VII—VIII.) = Topográfia, I. 366. 98
