Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében • 1945—1948 • 80

Még nem szabadult fel az ország egész területe, amikor a már felszabadított területeken a haladó, demokratikus szellemű pedagógusok vezetésével létrejöttek az első pedagógus-szakszervezeti csoportok. 1945. február 2-án, megalakult a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Országos Központja is. Ez a tény a szakszervezet tényleges megalakulását is jelentette. A pedagógusok szakszervezete február 15-én bejelentette csatlakozását a Szakszervezetek Országos Tanácsához? A pedagógus-szakszervezeti mozgalom kibontakozásának kezdetén a megye oktatási viszonyainak főbb jellemző vonásait így foglalhatjuk össze. A felszabadulás évében a miegyében, az akkori területen 192 népiskola működött. Ezek közül 152 belterületen, 40 pedig külterületen volt. A népiskolák a következőképpen oszlottak meg: 135 római katolikus, 7 református, 40 állami és 7 községi. A tantermek száma 675, a szervezett tanítói állások száma pedig 710 volt. „Az iskolaépületek a harci eseményeik folyamán sok helyen megrongálódtak, egyesek teljesen megsemmisültek... Az iskolai épületek külső állapotától siralmasabb volt az iskolák belső képe. A felszerelés csaknem minden iskolában tönkrement." A helyzetet súlyosbította, hagy a tanítók egy része ekkor még hadifogságban volt.

7 A megye 19 középfokú iskolájának nagy része szintén megrongálódott, felszerelésük pedig tönkrement. A középfokú iskolák tanárainak egy része szintén hadifogságban volt.

8 A megye egyetlen világi felsőfokú tanintézete, az egri Jogakadémia is kisebb károkat szenvedett.

9 A szakszervezet létrehozásának folyamata Heves megyében még a Szakszervezet Országos Központjának megalakítása előtt megindult. Az alapszabály értelmében, járási és városi csoportokat szerveztek. A járási csoportok magukban egyesítették a területükön levő iskolákban működő tanárok és tanítók szakszervezetbe lépő tagjait, a városi csoportok pedig a városi iskolák szákszervezetbe lépő tanárait és tanítóit. A járási és városi csoportok élére 3 évi időtartamra közgyűlésen elnököt, titkárt, pénztárost és jegyzőt választottak, A járási és városi csoportok vezető szerve a .választmány volt.

10 Megyénkben az első pedagógus-szakszervezeti csoportot Egerben alakították meg, az 1945. január 14-e előtti napokban. Létrehozásának előkészítő munkálataiban fontos szerepe volt az MKP városi szervezetének és a Nemzeti Bizottságnak.

11 Az alakuló ülésen, ahol megválasztották a vezetőséget is, Kardos László, az MKP megyei bizottságának vezetőségi tagja hosszabb beszédben fejtegette a szakszervezet megalakításának fontosságát, annak feladatát a magyar társadalom demokratizálásában való részvételében jelölte meg.

12 A megye másik városában, Gyöngyösön, 1945. június 21-én alakult meg a helyi szakszervezeti csoport.

13 1945—1947 között mindenütt létrejöttek a járási, városi szakszervezeti csoportok. A megye területén ezek a következők voltak: egri, hevesi, hatvani, füzesabonyi, pétervásári, tiszafüredi és a pásztói csoport.

14 A tiszafüredi járási csoport titkára, egy 1946 március eleji levél szerint Kristóf László poroszlói református kántortanító volt.

15 A pétervásári járási csoport elnöke Radványi Tivadar igazgató tanító, titkára Kolyvek István, majd Bata László lett.

16 A gyöngyösi járási-városi csoport elnöke az 1946 december eleji választmánygyűlés jegyzőkönyve szerint Havas Mihály, titkára pedig Sályi János volt.

17 A hatvani járásHvárosi csoport titkárának 1947. március 7-én, Scitovszky László kommunista tanítót választották meg.

18 Az alapszabály értelmében a járási és városi csoportoknak vármegyénként megyei titkárt kellett választaniuk, akiknek megválasztásához a központi veze81