Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében • 1945—1948 • 80

tőség jóváhagyása kellett. A pedagógus-szakszervezet első megyei titkára Eördögh Ernő tanító volt, aki egyben az MKP megyei bizottságának propagandafelelőseként is tevékenykedett.

19 őt 1945-ben az MKP megyei bizottsága javasolta a titkári funkció ellátására.

20 Miután Eördögh Ernőt a szakszervezeti központ Budapestre vitte, Tanner József volt egerszalóki tanítót bízták meg a megyei titkári teendők ellátásával. Ö, az elődjéhez hasonlóan az MKP megyei bizottságának propagandavezetője volt.

21 Tanner Józsefet 1947. január 1-én, 6 hónapos pártiskolára küldték. Helyettesítésével a Pedagógusok Szakszervezetének Országos Központja Sályi János gyöngyösi általános iskolai igazgatót bízta meg.

22 Majd amikor Tanner Józsefet a felsőbb szervek más beosztásba helyezték, szükségessé vált a megyei titkári állás ügyének rendezése. Ez annál is inkább sürgős feladat volt, mivel a szakszervezetre újabb nehéz feladatok megoldása várt. Például az általános iskola teljes kiépítése, az új tankönyvek bevezetése, az egységes állami általános iskola megteremtése.

23 Az eddigi megyei titkárok, mivel egyéb fontos teendőik voltak, nem tudtak a szakszervezet ügyeivel rendszeresen foglalkozni. Szükséges volt egy olyan megyei titkár megválasztása, aki idejének nagy részét .a megyei nevelők ügyeivel való foglalkozásra fordíthatja. 1947 tavaszán két jelölt volt a megyei titkári funkcióra. Az egyik Sályi János, aki már 1947. január 1-től megbízott megyei titkár volt, a másik Ózdy Béla, az Egri Érseki Tanítóképző Intézet Gyakorló Iskolájának tanítója.

24 Az alapszabály szerint a titkárt a járási, városi csoportoknak kellett megválasztaniuk. Ez a gyakorlatban úgy történt, hogy a járási és városi csoportok rendkívüli közgyűléseiken foglaltak állást a leendő titkár mellett vagy ellen. Mivel a megyében ekkor két titkárjelölt volt, közöttük harc indult meg a többség megszerzésére. Sályi megválasztását támogatta az MKP megyei bizottsága, a megye kommunista és haladó szellemű tanárai és tanítói. A tanítók és tanárok közül különösen sokat tettek Sályi megválasztásáért dr. Horváth Miklós hatvani polgári iskolai tanár és Kristóf László, poroszlói református iskolai tanító. Ózdy Béla mellett az Egri Érseki Tanítóképző, az egyházmegyei tanfelügyelőség és a megye vallásos, konzervatív gondolkodású nevelői álltak ki.

25 A választási küzdelemből Sályi János került ki győztesen, mivel sikerült a csoportok többségének támogatását megnyernie.

26 Sályi János megválasztása nemcsak a megye haladó, demokratikus gondolkodású pedagógusainak, hanem — mivel ő az MKP tagja volt — a kommunisták nagyszerű győzelme is lett. A választás része volt annak az osztályküzdelemnek, amelyet a megye kommunista pártszervei és -szervezetei a haladó erők élén, a reakciós erők 'ellen, a szocialista forradalom győzelmének előkészítéséért vívtak.

27 A pedagógusHSzakszervezet Heves megyében is szerteágazó tevékenységet fejtett ki. Források híján nincs mód arra, hogy a szakszervezet tevékenységét minden vonatkozásában bemutassam, ezért csak a fontosaibbnak ítélt, dokumentálható területeket tekintem át. A felszabadulást követően, egyik legsürgősebb feladat a nevelők demokratikus szellemű átképzése volt. Az ellenforradalmi rendszer retrográd uralkodó eszméivel a tanítók és tanárok többségét is megfertőzte. A munkás—paraszt demokratikus diktatúra államrendjét csak demokratikus gondolkodású, s haladó szellemű nevelők tudták egyértelműen támogatni. Meg kellett ismertetni tehát a nevelőkkel a kialakuló új társadalmi rend alapvonásait, célkitűzéseit. Különösen fontos volt ez Heves megyében, ahol a felszabadulás előtt az isko82