Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében • 1945—1948 • 80

A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében Az első magyar proletárdiktatúra leverése után létrejövő ellenforradalmi fasiszta rendszer szétzúzta az 1918—19-es forradalmak időszakában létreho­zott magyar pedagógus-szakszervezeti mozgalmat. 1919 augusztusa és 1945 közötti időszakban, az 1921 decemberében megkötött Bethlen—Peyer paktum értelmében a pedagógusoknak nem volt szakszervezete. 2 Heves megyében is, az országos viszonyokhoz hasonlóan, jó részben már az első váláglháború előtt megalakult különféle tanító- és tanáregyesületek te­vékenykedtek. Jelenleg a következő, felszabadulás előtt működő megyebeli tanító- és tanáregyiesületkről tudunk: Egri Főegyházmegyei Római Katolikus Tanítóegyesület (ennek esperesi kerületenként voltak körei), Heves megyei Általános Tanítóegyesület (ennek járási és városi körei voltak), Országos Pol­gári Iskolai Tanáregyesület Egri Köre, Katolikus Tanítónők és Tanárnők Or­szágos Szövetségének Egri Csoportja, az Állami Tanítók és Óvónők Országos Egyesületének Heves vármegyei Köre, az Egri Egyházmegyei Kántortanítók Nyugdíjintézete, az Egri Tanítók Segélyező Pénztára. A középiskolák tanárai a Katolikus Középiskolai Tanári Egyesület, illetve az Országos Középiskolai Tanári Egyesület tagjai voltak. 3 Eddigi kutatásaink szerint, ezek közül csak a Heves megyei Általános Tanító Egyesület szerveződött újjá. 4 Az 1918—1919^es forradalmak időszakában létrejött, az ellenforradalmi rendszer által felszámolt pedagógus-szakszervezeti mozgalom új játszervezésére a felszabadulás teremtette meg a lehetőséget. 1945 után a pedagógus-szakszer­vezeti mozgalom ismét kiibontakozhatott, de már megváltozott történelmi kö­rülmények között. A felszabadulást követően kibontakozott hazánkban a népi demokratikus forradalom. Ennek a forradalmi folyamatnak része volt az oktatás és nevelés háború időszakában tönkrement tárgyi és személyi feltételeinek regenerálása, valamint az oktatás- és nevelésügy forradalmi demokratikus átalakítása. Ez utóbbinak szószólója, vezető ereje a Magyar Kommunista Párt volt. Ez a párt, munkájában szilárdan kívánt támaszkodni a pedagógusokra, mivel látta, hogy a nevelők közvetítő kapcsolatot jelentenek közte és a néptömegek között. Ebből adódott, hogy a Magyar Kommunista Párt egyik rendkívül fontos feladatának tartotta a pedagógusok szakszervezetének megalakítását. 5 80

Next

/
Thumbnails
Contents