Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében • 1945—1948 • 80
A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében Az első magyar proletárdiktatúra leverése után létrejövő ellenforradalmi fasiszta rendszer szétzúzta az 1918—19-es forradalmak időszakában létrehozott magyar pedagógus-szakszervezeti mozgalmat. 1919 augusztusa és 1945 közötti időszakban, az 1921 decemberében megkötött Bethlen—Peyer paktum értelmében a pedagógusoknak nem volt szakszervezete. 2 Heves megyében is, az országos viszonyokhoz hasonlóan, jó részben már az első váláglháború előtt megalakult különféle tanító- és tanáregyesületek tevékenykedtek. Jelenleg a következő, felszabadulás előtt működő megyebeli tanító- és tanáregyiesületkről tudunk: Egri Főegyházmegyei Római Katolikus Tanítóegyesület (ennek esperesi kerületenként voltak körei), Heves megyei Általános Tanítóegyesület (ennek járási és városi körei voltak), Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület Egri Köre, Katolikus Tanítónők és Tanárnők Országos Szövetségének Egri Csoportja, az Állami Tanítók és Óvónők Országos Egyesületének Heves vármegyei Köre, az Egri Egyházmegyei Kántortanítók Nyugdíjintézete, az Egri Tanítók Segélyező Pénztára. A középiskolák tanárai a Katolikus Középiskolai Tanári Egyesület, illetve az Országos Középiskolai Tanári Egyesület tagjai voltak. 3 Eddigi kutatásaink szerint, ezek közül csak a Heves megyei Általános Tanító Egyesület szerveződött újjá. 4 Az 1918—1919^es forradalmak időszakában létrejött, az ellenforradalmi rendszer által felszámolt pedagógus-szakszervezeti mozgalom új játszervezésére a felszabadulás teremtette meg a lehetőséget. 1945 után a pedagógus-szakszervezeti mozgalom ismét kiibontakozhatott, de már megváltozott történelmi körülmények között. A felszabadulást követően kibontakozott hazánkban a népi demokratikus forradalom. Ennek a forradalmi folyamatnak része volt az oktatás és nevelés háború időszakában tönkrement tárgyi és személyi feltételeinek regenerálása, valamint az oktatás- és nevelésügy forradalmi demokratikus átalakítása. Ez utóbbinak szószólója, vezető ereje a Magyar Kommunista Párt volt. Ez a párt, munkájában szilárdan kívánt támaszkodni a pedagógusokra, mivel látta, hogy a nevelők közvetítő kapcsolatot jelentenek közte és a néptömegek között. Ebből adódott, hogy a Magyar Kommunista Párt egyik rendkívül fontos feladatának tartotta a pedagógusok szakszervezetének megalakítását. 5 80