Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)
TANULMÁNYOK - Kilián István: Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szárazbőről • 49
konait is nagyon sokszor támogató Sárközy István szerint három esztendei büntetést szabtak ki rá, ebből letöltött egyet, s ezután lassú hideglelésbe, „fonnyadásba" esett. Kötetét Ferdős Dávid gyűjtötte össze, s adta ki 1817-ben Pesten. 1835-ben pedig ugyanez jelent meg második kiadásként Kolozsvárt. Megjelent néhány egyházi beszéde, s egy Széchenyi Ferenc tiszteletére írt dicsőítő verse Sopronban alkalmi nyomtatványként látott napvilágot. Közölt több költeményt tőle a Figyelő is." Versei azonban többnyire csak kéziratban terjedtek. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Sebestyén Gábor 1813—14-foen keletkezett gyűjteményében meg is írta Kovács József életrajzát. 100 A. Sipos^melodiáriumban pedig egy terjedelmes verset találunk, amelyet valaki az ő halálára írt. 101 Kovács Józsefet — bár kínrímei, stiláris parlagisága joggal váltanak ki az olvasóban ellenérzést — az irodalomtörténet napjainkig ismeri. Bán Imre és Julov Viktor Kovács-életrajza részletes ismertetésén túl összehasonlítják, a rímkovács Kovács és Csokonai egy hasonló témájú versét, s így elegendőképpen tudják illusztrálni, hogy Kovács gyakran a rím kedvéért mily könynyedén képes véteni a stílus szabályai ellen. 102 Legújabban Mezei Márta emlékezik meg róla, s költészetét nem veti el egyértelműen. 103 Versei Csokonai korában, s a XIX. század elején ugyanolyan népszerűek voltak, mint Csokonai költeményei. Igen sok XVIII. századi gyűjteményben találjuk kínosan rímelő, alkalmilag trágár költeményeit. A XIX. század elején keletkezett versgyűjteményekben azonban szinte midegyikben előfordul sok vagy legalább csak néhány verse. Költeményei, összesen hatvan, eddig ismert kéziratos versgyűjteményben fordulnak elő. Ha már nem, ez mindenképpen megerősíti, hogy kora egyik legnépszerűbb költője volt. Nagyon sokszor fordul elő, hogy Csokonai költeményeivel együtt találjuk azokat, amelyeket Kovács írt. 104 Gyakori eset, hogy Szemere Pál, Kazinczy Ferenc, Teleki József, Kiss István, Berecki Márton, Gyöngyösi János, Horváth Ádám, Nyíri László, Fáy András, Mátyási József, Sebestyén Gábor, Fazekas Mihály, Kölcsey és Kisfaludy Sándor verseinek társaságában fordulnak elő a Rím-Kovácséi. A Kovács-költeményeket is tartalmazó kéziratos versgyűjtemények nagy száma, valamint az író^költői kör, amelyekben Kovács munkái a kéziratban közkézen forogtak, arra utal, hogy a XIX. század eleji diákság nemcsak szerette, hanem Csokonaival egyenrangúnak is tartotta. Értékét azonban Bán Imre és Julov Viktor, Pándi Pál, Mezei Márta határozta meg pontosan. 105 Nem jelentős költő, aki alig tudott túlemelkedni a diákos rímelés, versfaragás tömeges próbálkozásain. Verseinek nagy száma, a kéziratos versgyűjteményekben való „terítettsége" mindenképpen érdemesítenék arra, hogy egyszer, mint a Csokonainkori magyar felvilágosodás egyik irodalmi képviselőjét, valóban komolyan számba vegyük. A Papszász-bagytékban talált kéziratos versgyűjteményben az alábbi kéziratos verseket találtuk Rím-Kovács Józseftől: A' Kovács Jó'sef Poéta Versei 1 a 1. Csokonai Vitéz Mihály Sír verse 106 2 a 2. A' Kereszt vasak, és rablántzok közt így tiszteli T(eki)n(tete)s Somogy vármegye fő Jegyzőjét a' Neve Napján Kaposváron Kovács József. 107 2 b 3. Szakállas Farkas, vagy is az az Izé 108 5 a 63
