Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Kilián István: Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szárazbőről • 49

leneket Harsány% és Gulyás publikálták. E7»ben a kéziratos versgyűjteményben, amelyet alább majd bemutatunk, egy kávételével Kovács József és Csokonai-verseket találunk S bár nem tudjuk egyértelműen bizonyítani, hogy ez a gyűjtemény a Papszássz György egykori gyűjteményének egyik ránk maradt darabja, azt illetően azonban, hogy ez a Papszász-család hagyatékából való, kétségünk nem lehet. Versgyűjtemények Kovács József és Csokonai verseiből 1975-ben került a Papszász-család kései leszármazottaitól, Egerből a debreceni Déri Múzeum irodalmi gyűjteményébe ez a kéziratos kötet. Mint fentebb már láttuk, az irodalmi jellegű kéziratos köteteiknek, amelyek ugyanezzel a hagyatékkal kerültek közgyűjteménybe, ez csak egyik darabja. A kéziratos versgyűjtemények, naplók, naplószerű jegyzetek között minden bizonynyal ez a legértékesebb és a legérdekesebb füzet. A versek egy 219 x 130 centiméter nagyságú füzetben találhatók. Lapszámozás nem volt benne, ezért folioszámoztam: tartalmaz 40 a—b lapot. A versek között, vagy a címlapon nem találtunk adatot a kézirat egykori tulajdonosára vagy másolójára, a keletkezés idejére. Egyetlen biztos támpontunk kizárólag csak az, hogy ez a Papszász-íhagyatéknak egy része. Más kéz másolta Kovács József verseit, s ismét más kéztől valók Csokonai költeményei. Valószínű, hogy ez a Kovács József és Csokonai verseivel telemásolt füzet Debrecenben készült, vagy a fiatalabb, azaz a szárazbői Papszász József, vagy az ő két öccse, György, illetve Lajos Debreceni diiákoskodása idején. Kovács József verseinek kézírása leginkább a Papszász György írásához hasonlítható, a Csokonai-versek írását azonban egyik Papszász-fiú kézírásához sem lehet hasonlítani. S minthogy az írás esetleges azonossága döntő érvként semmiképpen sem fogadható el, állításomat, amely szerint a Kovács—Csokonai káziratos versgyűjtemény egyik másolója Papszász György lenne, csak feltételesen tarthatjuk igaznak. A kéziratos gyűjtemény tehát 1810, azaz Papszász József debreceni diákoskodása kezdetén és 1824 azaz Papszász György és Lajos bizonyíthatóan pozsonyi tartózkodása közötti időben születhetett. Honnan szerezhették Kovács József, valamint Csokonai verseit? Az átvétel valószínűleg közvetett lehetett, azaz valamelyik Debrecenben közkézen forgó gyűjteményiből másolta valamelyik Papszász-fiú a Kovács-verseket. A Csokonai-verseket a már megjelent kötetekből vették. Mit tudunk Ríim-Kovács Józsefről? 1780. április 1-én született a Veszprém megyei Tótvázsonyban. Tanulmányait Veszprémben kezdte meg, a teológiát, kálvinista lévén, Pápán végezte el. Egy darabig Patkán volt tanító, majd a Somogy megyei Városhídvégre került papnak. Itteni principálisa, Kállai András leánya iránt érzett szerelmét énekelte meg a Fanni förödése című versében, amely egyébként kéziratos versgyűjteményeinkben igen sokszor felbukkan. Nyelvismerete meglehetősen széles körű volt; latinul, németül, olaszul és franciául beszélt. Néhány költeménye már életében megjelent. Nagy tisztelője volt Jókay József, a regényíró édesapja, aki kéziratos füzetébe igen sok Rím-Kovácstól származó verset lemásolt. Haláláról bizonyosat nem lehet tudni. Egyik róla szóló, Jókay Józseftől származó, s Jókai Mór által megírt legenda szerint egyszer részeg fővel a somi katolikus templomba töfbb társával betört, s ott nagy mulatozást csapott. A szentségtörésért börtörjlbüntetésre ítélték, s 1809ben állítólag éhségsztrájkkal vetett véget az életének. Nagy mecénása a Cso63