Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Kilián István: Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szárazbőről • 49

kallódik vagy elveszett. Létezéséről Nánási Oláh Károly bizonyító adatán kívül most már a Déri Múzeum Papszász-gyűjteményéből is nyerhetünk bizonyságot. Fentebb bemutattam a szárazbői Papszász-igyűjtemény egy részét, azt, amely irodalmi szempontból egyáltalán számba jöhet, s nem lehetetlen, hogy ennek a gazdag gyűjteménynek a töredékeire sikerült bukkannom. A Felvidító című kötetek eléggé régen ismertek a szakirodalomból. Harsányt és Gulyás ismeretlen Csokonai-verséket, Gulyás egy debreceni vonatkozású gúnyverset, V. Kovács egy, Nagy Pál országgyűlési követ ellen írt szatirikus verset, Dégh Linda és Katona Imre egy kuruc korra visszavezethető dalszöveget közölt belőle. Pogány tizenkilenc népdalt publikált a kötetekből. Hivatkozik azonban rá Tolnai Vilmos, Kodály és Gyula, valamint Harsányi és Gulyás még egyszer, 1922Hben.

96 A felsorolásból is világosan látszik, hogy a terjedelmes gyűjtemény irodalomtörténetünk ritka forrása, s ezért egy-egy vers vagy dalszöveg eredete kutatásánál a Felvidítóhaií talált variáns hasznos történeti, irodalomtörténeti párhuzamot, adalékot szolgálhat. Ennek ellenére a szövegeket tartalmazó kötetekről átfogó ismertetést csak Pogány Péter tollából találhatunk. Pogány előtt már Szabó T. Attila felvette katalógusába, s tőle vette át Stoll Béla, s részletesen le is írta

97 a magyar kéziratos versgyűjtemény bibliográfiájába. Stoll és Pogány adatai kölcsönösen kiegészítik egymást. A Felvidító valamikor legalább XXVII. kötetből állhatott. Ezekből ránk maradt a II, az V, VI, VII, VIII, a X, XV, XX, XXII, a XXVI, és a XXVII. füzet, azaz összesen tizenegy kéziratos füzet. Ez a tetemes szám már önmagában, így hiányosan is tiszteletreméltó. A lapok száma több, mint 2100. A Felvidító 1824 és 1833 között nagyszámú, a maga korában igen sik ismert verset rögzített, s e gyűjtemények egyik forrása Papszász György versgyűjteménye volt. Mi található ezekben a kötetekben? A II. kötet 18244>en keletkezett, amelyben Csokonai, Kovács József, Fáy András és mások versei találhatók. Az V. kötet többek között Szemere Pál, Kazinczy, Csokonai versein kívül jó néhány népdalt, népdalszerű verset őrzött meg számunkra. Egyébként ennek az V. kötetnek a címlapján olvasható Papszász György neve. A Vl.-ban Csokonai-versek, jónéhány trágár vers Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményéből, népdalok, és népdalszerű versek vannak. A VII.4>en nagyon sok ismeretlen szerzőtől származó vers között Csokonai, Pálóczi Horváth Ádám költeményei olvashatók. A XV. részben Kovács József versei, s vegyes latin prózai szövegek mellett verses és prózai országgyűlési pasquillusokra bukkanhatunk. A XXII. kötet anekdotákat, Kovács József- és Csokonai-verseket tartalmaz. A XXVI. füzetben ez az országgyűlési jegyzetek után Grell Jánostól találunk néhány verset, a XXVI-foan diétái jegyzeteket, országgyűlési beszédeket olvashatunk.

98 Láthatjuk tehát, hogy a Papszász György gyűjteményéből másolt Nánási Oláh Károly-féle kéziratos kötetek, az ismert vagy ismeretlen Csokonai-versek mellett igen sok Kovács Józseftől származó verset is tartalmaznak. Debrecenben egyébként Csokonai mellett nagyon kedvelt költő volt Kovács József is, akire részben Csokonainak Kovács József nevű poétika tanárától való megkülönböztetés végett, résziben pedig bonyolult rímtechnikája miatt már talán a maga korában is ráragasztották a. Rím előnevet. Így tehát a irodalomtörténetben általában Rím-Kovács József néven ismerik. Rím-Kovács versei mellett a Felvidító nagyon sok Csokonai-verset tartalmaz, ezek közül az ismeret61