Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)
TANULMÁNYOK - Kilián István: Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szárazbőről • 49
és Puky barátságának állít emléket. Ennek a barátságnak a történetéről, a Jókai-novella realitásáról Szilágyi Ferenc emlékezett meg igen részletesen. 93 Puky és Csokonai barátságának a története során pedig a Lavottával való esetleges kapcsolatára én magam is kitértem. 94 A most idézett Puky-levélben csak arról van szó, hogy Lavotta Pukynál, Gesztelyben tartózkodott, s ott iszogathatott, köszönthette meg Eszter nap előestéjén a távoli, szárazbői Esztereket. Ez a levél arról nem szól, hogy Lavotta járt volna SzáraZbőn, az azonban kiderül, hogy a szárazbői Papszászokat nagyon jól ismerte. Ez az ismeretség azonban csak oly módon jöhetett létre, hogy magának Lavottának kellett ott járnia többször vagy élnie több napig, esetleg hétig ugyanott, Szárazbőn. Az imént idézett Lavotta^adat már azért is érdekes, mert Pogány, aki pedig igen alapos kutatással tárta fel a sárospataki Felvidító köteteinek forrását, Lavottát, Csermákot, Rózsavölgyit csak a tiszagari Papszászokikai tudta kapcsolatba hozni, s most itt az adat: Lavotta jól ismerte Papszász György uramat és leányát Esztert. A szárazbői kúrián művészeket is szívesen fogadhattak. Papszász József Tiszaigarról egy 1814. dbtóber 2-án kelt levelében egy ismeretlen rajz-profeszszor urat ajánl feleségével együtt szárazbői öccse figyelmébe. 95 Ez is arra utal, hogy a művész esetleg napokat töltött el Tiszaigaron és Szárazíbőn is. Ha pedig e kor vendéglátási szokásait, egy-egy vidéki kúria méreteit ismerjük, bizonyára nem csodálkozunk azon a kijelentésen, hogy egy-egy ilyen mecénási vendéglátás esetleg hetekig, talán még hónapokig is elhúzódhatott. összegezve tehát az eddig leírtakat, megállapíthatjuk, hogy Szárazbőn ugyanolyan irodalmi légkör, kulturális atmoszféra alakult ki, mint Tiszaigaron, s ebben az atmoszférában fogantak a Nánási Oláh Károly által a Felvidító köteteibe a „Papszász Gyuri" gyűjteményéből másolt versek. Ez a légkör generációkon keresztül nyomon követhető, s bizonyára eljutott Nagykerekibe, a bihari Menszáros kúriába is, ahová Papszász Lajos nősült. Csokonai és Lavotta, később Bajza, Madách, Tompa, Arany és mások versei, muzsikája találtak megértésre ezen az alföldi középnemesi tanyán. így „vidultak" zenével és verssel a XIX. század elején. A sárospataki Felvidító A Felvidító köteteiről eddig már többször tettem említést. Mi a kapcsolata ennek az igen népszerű, igen sok műkőitől alkotást, népdalt, népies versszöveget megőrző, több kötetes kéziratos munkának a most közreadott, illetve ismertetett Kovács József és Csokonai versgyűjteménnyel? Az V. kötet címlapján olvasható Nánási Oláh Károly már idézett bejegyzése, ami szerint az ebben a kötetben található verseket szóról szóra Papszász György gyűjteméményből másolta. Papszász György — Pogány igazolta — azonos a szárazbői fiatalabb Györggyel, aki 18034)an született. Hová lett Papszász Györgynek ez nem is kicsiny gyűjteménye? A Felvidítanak ez a kötete a mutató táblával együtt 280 lapot tartalmaz. Nánási Oláh Károly ebbe az egy kötetbe másolta bele Papszász György tíz kötetből álló versgyűjteményének két kötetét, az elsőt és a másodikat. Papszász György egy-egy kötete tehát átlagosan 140 lapot tartalmazhatott, s így a tíz kötet hozzávetőlegesen 1400 lap terjedelmű lehetett. Világosan látszik tehát: egy terjedelmes, s a magyar irodalomtörténet s a népdalkutatás számára bizonyára nem jelentéktelen versgyűjteménye lehetett ennek a költői hajlamú, ábrándos tekintetű fiatalemibernek. Ez a gyűjtemény 60
