Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Kilián István: Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szárazbőről • 49

Debreceniben végezték tanulmányaiknak egy részét. A kollégium csak serkentette őket a versgyűjtésre. A második generációt ők képviselik. Papszász Károly a reformkori országgyűlési követnek, Bihar egykori alispánjának Papszász Lajosnak a fia. ö jelenti a harmadik generációt. Naplója elárulja, hogy jegyzeteit tanítója előírása alapján kell készítenie. Ha jól sikerült egy-egy napi feljegyzése jutalmat, ha nem, büntetést kapott.

88 A Papszász-hagyatékban tehát világosan kitapintható a három generáció, s ezzel együtt egy irodalmi hagyomány is, amit Pogány Péter korábban már megsejtett. Mi indokolja ezt az irodalmi hagyományt? Két dolog. Egyrészről ők is, mint minden XVIII. század végi, XIX. század eleji diák, tanulmányi okokból gyűjtötték a verseket. Lehetett ez számukra metrikai, stiláris gyakorlat. A köszöntőversek, a temetési búcsúztatók praktikus célokat szolgáltak. Más részről társasági összejövetelek, unalmas téli esték alkalmával hasznos mulatságot jelenthetett ez a gyűjtemény akár egy egész társaság számára is. A diákkéziratok egy része tartalmaz obszcén vagy trágár verseiket is. Ebben a gyűjteményben is találkozhattunk ilyennel, amely ha esetleg trágárnak talán nem is nevezhető, az érzékcsiklandozó pikáns történet azonban bizonyára leköthette az egész társaság férfi és hölgytagjainak a figyelmét.

89 A szerelmes verssel egyébként is a XVIII. században az volt a baj, hogy kinyomtatni nem lehetett. Pogány Péter egyik tanulmányában igen részletesen elemzi, hogy a nyomtatási tilalom milyen versekre terjedt ki, s azt is, hogy a tilalmat milyen módon tudták „rekompenzálni".

90 Ha a legártalmatlanabb, a legszemérmesebb hangvételű szerelmes vers nem láthatott nyomdafestéket, hogy is jelenhetett volna meg a nevettető, olykor pikantériával is fűszerezett történet, amely — protestáns szerző tollából születve — neveségessé tette a papi nőtlenséget vagy a szerzetesek tisztasági fogadalmát. Gyakorlatilag tehát ezek a gyűjteményeik iskolai funkciót töltöttek be, másrészt pedig iskolán kívüli alkalmakért születtek. Ilyen úgynevezett iskolán kívüli alkalom pedig bőségesen kínálkozott. A Papszászok tiszaigari társasági életéről, jókedvéről, mulatozásairól már Vay Sándor is megemlékezett történeti novelláiban. A környék nemes urai sűrűn látogathatták nemcsak a tiszaigari, hanem a szárazbői portát is. Nemcsak Csokonait vette a tiszaigari Papszász József védőszárnyai alá, hanem jeles zeneszerzőket gyámolítottak Szárazbőn is. Lavotta, Csermák, Rózsavölgyi gyakran megfordult az igari kúrián. Egy Lavotta-adatra mi is bukkantunk, s ez eddig az egyetlen biztos történeti adat arra vonatkozóan, hogy Papszász György otthonában megfordult a híres zeneköltő. Puky István, Csokonai jóbarátja és nagy patrónusa 1815. július 7nén írt Gesztelyből egy levelet Szárazbőre Papszász Györgynek. Ebben kedveskedő szeretettel köszönti az Esztereket, azaz Papszász Györgynét és az ugyancsak Eszter nevű leányát: „mint itteni — írja Puky a' kedves Eszterekről mint tegnap úgy a' mái napon különösebben Lavota pajtással megemlékeztünk. — ö még tegnap este meg köszöntötte az Esztereket, és én egész positióba tévén magamat, el fogadtam a' két kedves Esztike képekbe. — Éljen (l)mind a' kettő, sok számos esztendőkig a' kedves Bátyám Uram, — és a' mi örömünkre. — ... Többet nem írhatok — mert Lavota szüntelen fantasirozik az Eszterekkel, és mintha fogadást tett volna — hogy az Eszter vigiliájáig a' vonót sem vészi a' kezébe — mai egész napon szüntelen azt míveli."

91 Puky és Lavotta kapcsolata már valamelyest ismert. Éppen Vay Sándor közölt két történetet Puky István, Csokonai Vitéz Mihály és Lavotta kapcsolatáról.

92 Sőt, magának Jókainak is van egy elbeszélése, amely a „két lángész" 59