Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594—95. évi számadása • 5

A vár gazdasági vezetője a különböző forrásokból befolyt, majd pedig az eladott után visszamaradó, nemkülönben az előző főkapitánytól maradványként visszahagyott mennyiséggel együtt végső soron 11 036 quartale búzával (73 535,2 liter) rendelkezett. Vizsgálat tárgyává tettük a folyó gazdasági év során a búzakészlet különböző szektorokban való felhasználását — s az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A felhasználás módja Mennyisége véka % 1. Fizetésekre: Nyáry Pál főkapitány járandósága Magyar huszárok zsoldjában Német katonák zsoldjában Provizor járandósága Praebendáriusoknak természetben 2. Kenyérsütés 3. Alkalmi értékesítés 4. Térítés nélkül, a kassai élelemtárba 5. Maradványkészlet Egerben és Hejcén 529,5 4 910,5 2 114,0 100,0 94,0 1 518,5 149,0 500,0 1 120,5 4,8 44,5 19,2 0,8 0,9 13,8 1,2 4,6 10,2 A VAR BÚZAKÉSZLETE EGERBEN ÉS HEJCÉN 11 036,0 100,0 , A vár búzakészletének a zömét tehát, 70,2 százalékban fizetésekre, a zsold búzában való megváltására és néhány praebendárius búzajuttatására fordították. Ezen belül, s egyben az egész esztendő legjelentékenyebb kiadási tételét a magyar huszárok hópénzében kiadott búzamennyiség adta, az egész fogyasztásra szánt készlet 44,5 százaléka erejéig. A németek ennek a felét sem érték el a maguk 19,2 százalékával. Meglehetősen nagy a vár főkapitányának juttatott búzamennyiség, hiszen közel 5 százalékra rúgott. Az év harmadik legnagyobb kiadási tételét, 13,8 százalékkal a kenyérsütés emésztette fel. A táblázat legszemetszúróbb kiadása a kamara rendelete értelmében a kassai élelmtámak fizetés nélkül kiszolgáltatott búzamennyiség, a maga 4,6 százalékával. Alkalmi értékesítésként mutattuk 'ki azt a csekély (1,2 százalék) búzát, melyet a provizor kicsépelten bocsátott már áruba — ugyanis a többi búzát csépeletlenül adta el. Meglehetősen gondos és előretekintő gazdálkodásra utal, hogy a számadások lezárásakor, 1595. április 23-án, még a fogyasztásra szánt búzakészlet 10,2 százaléka a folyó évi termés betakarításáig a fogyasztás (kenyérsütés, katonák zsoldmegváltása) rendelkezésére állott. Tudnunk kell ugyanis, hogy a terményben járandóság már kiadásra került. A vár búzábevétele tehát részben kicsépeletlenül a helyszínen eladva, készpénzbevételi forrást képezett, nagy részben pedig a várhoz tartozók fizetésének és élelmezésének egyik bázisául szolgált. A gazdálkodás vezetőjének nagy körültekintéssel úgy kellett a hatalmas területre kiterjedő búzaforgalmat irányítania, hogy megtalálja a kellő egyensúlyt, illetve arányt a helyszíni értékesítés és az Egerben történő felhasználás között. Kaufmi provizor láthatóan megfelelt e nehéz és bonyolult feladatnak. Meg kell még említenünk, hogy az előző főkapitánytól az 1593. évi aratású búzából 382,5 kalangyányi még 1594. április 24-én is asztagban a külső várban hevert. Ez az eset is pregnánsan tanúsítja az előző várkormányzat hanyagságát és gondatlanságát — hiszen rendkívül súlyos szemveszteség és minőségi károsodás érte a mintegy 9 hónapon át kicsépeletlenül hagyott gabonát.